expektorál jelentése

  • kifakad
  • ömleng, kiönti lelkét
  • orvosi felköhög (váladékot)
  • latin expectorare, expectoratum ‘melléből kiűz’: ex- ‘-ból’ | pectus, pectoris ‘mell’

További hasznos idegen szavak

demarkációs vonal

  • katonai fegyverszünet kötésekor kijelölt ideiglenes határ a hadviselő felek között
  • lásd még: demarkáció

patiens

A expektorál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kanonizáció

  • vallás szentté avatás a keresztény egyházakban
  • középkori latin canonisatio ‘ua.’, lásd még: kanonizál

glettel

  • simít, egyenget (festendő falat)
  • lásd még: glett

skrupulózus

  • aggályoskodó, aprólékos, kicsinyeskedő
  • szorgos, pontos, lelkiismeretes
  • német skrupulös ‘ua.’, lásd még: skrupulus

szomnambulizmus

  • orvosi alvajárás, holdkórosság
  • tudományos latin somnambulismus ‘ua.’: somnus ‘álom, alvás’ | ambulare ‘sétál’ | lásd még: -izmus

kalefaktórium

  • építészet fűtött melegedő helyiség középkori kolostorokban
  • középkori latin calefactorium ‘ua.’, lásd még: kalefaktor

anatómus

  • orvosi a bonctan tudósa
  • magyar, lásd még: anatómia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

szerenád

  • éji zene
  • zene többtételes, könnyed zenemű kisebb zenekarra
  • francia sérénadeolasz serenata ‘ua.’, tkp. ‘vidító zene’ ← serenare ‘felderít, felvidít’ ← sereno ‘derült ég’ ← latin serenus ‘derült, világos’

omega vagy ómega

  • nyelvtan a görög ábécé utolsó, ó hangértékű betűje, ←,←
  • átvitt értelemben a vég, az utolsó (valamiben)
  • görög ó mega ‘nagy o’ (kisbetűs képe a rövid o megkettőzése), lásd még: omikron

kredenciális

  • kereskedelem hitellevél
  • középkori latin (littera) credentialis ‘(hitelügyi) levél’ ← középkori latin credentia ‘hitel(esség)’ ← credens, credentis ‘hívő, bízó’ ← credere ‘hisz’

laikus

  • vallás nem egyházi kötelékbe tartozó (személy)
  • vallás az egyházi rendet föl nem vett (szerzetes)
  • orvosi, jogtudomány nem szakképzett, hozzá nem értő, kívülálló
  • átvitt értelemben avatatlan, botcsinálta, kontár (személy)
  • középkori latin laicus ‘a köznéphez tartozó, világi’ ← görög laikosz ‘ua.’ ← laosz ‘nép’

exhausztív

  • fárasztó, kimerítő
  • átfogó, összefoglaló, kimerítő
  • angol exhaustive ‘ua.’, lásd még: exhausztió

immoderancia

  • mértéktelenség, féktelenség
  • latin immoderantia ‘ua.’, lásd még: immoderáns

eubaktérium

  • állattan prokarióta szervezetű, valódi baktérium
  • lásd még: eu-, baktérium

adagium

  • bölcs mondás, közmondás
  • latin, ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | aio, ait, eredetileg agio ‘mond’

szinodikus

  • csillagászat az égitestek együttállásával kapcsolatos
  • angol synodic ‘ua.’, lásd még: szinódus