exoelektron jelentése

  • magfizika egy eV energiájú elektron, amely hőtermelő folyamatban fém vagy félvezető felületéről kilép
  • lásd még: exó-, elektron

További hasznos idegen szavak

hipertermia

  • orvosi hőguta
  • tudományos latin hyperthermia ‘ua.’: görög hüper ‘felett, túl’ | thermé ‘hő’

indusztrializmus

  • közgazdaságtan az ipari tevékenység túlsúlya a nemzetgazdaságban
  • angol industrialism ‘ua.’, lásd még: indusztriális, -izmus
A exoelektron és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

antropologizmus

  • filozófia olyan bölcseleti felfogás, amely az embert minden tevékenységével és kultúrájával együtt a természet jelenségeként kezeli
  • angol anthropologism ‘ua.’, lásd még: antropológia, -izmus

kemoautotrófia

  • növénytan egyes növények vegyes táplálkozási módja, amely a kemotrófia és autotrófia jegyeit együttesen mutatja
  • lásd még: kemo(trófia), autotrófia

ózon

  • kémia háromatomos oxigénmolekulákból álló, jellegzetes szagú, fertőtlenítő hatású gáz, amely a légkör magasabb rétegében képződik
  • átvitt értelemben üde, tiszta erdei levegő (a tévhiedelem alapján, hogy a növények ózont választanak ki)
  • német Ozon ‘ua.’ ← görög semlegesnemű odzon ‘szagló’ ← odzó ‘szaglik’ (Schönbein német kémikus névadása)
  • lásd még: ozmatikus

antropometria

  • tudomány emberméréstan, az ember fajtajellemző testi vonásainak (csontok, testrészek méretei, arcszögek) pontos mérésén alapuló vizsgálatok köre
  • angol anthropometry ‘ua.’: lásd még: antropo- | görög metreó ‘mér’

inkrusztál

  • művészet berakást készít, berakással díszít
  • + elfásít, fásulttá tesz
  • német inkrustieren ‘ua.’ ← latin incrustare ‘kéreggel bevon’: in- ‘bele’ | crusta ‘kéreg’

rétor

  • szónok
  • latin rhetorgörög rhétór ‘szónok’, lásd még: réma

paleontológus

  • biológia az őslénytan kutatója, tudósa
  • magyar, lásd még: paleontológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

monotheletizmus

  • vallás ókori keresztény eretnekség, amely a monofiziták álláspontján enyhítve elismerte Krisztus két természetét, de csak egyetlen (isteni) akaratot tételezett fel benne
  • tudományos latin monotheletismus ‘ua.’: lásd még: mono- | görög thelétész ‘akaró’ ← theléma ‘akarat’ | lásd még: -izmus

izepifán

  • geometria azonos felszínű, de eltérő alakú (térbeli idomok)
  • német isepiphan ‘ua.’: görög iszosz ‘azonos, egyenlő’ | epiphaneia ‘megjelenés, külső, felület, felszín’, lásd még: epifánia

szimptomatolitikus

  • orvosi a tüneteket megszüntető
  • tudományos latin symptomatolyticus ‘ua.’: lásd még: szimptóma | lütikosz ‘oldó, lazító’ ← lüszisz ‘oldás’ ← lüó ‘old’

pepszin

  • orvosi a gyomor fehérjebontó enzimje
  • tudományos latin pepsin ‘ua.’: görög pepszisz ‘emésztés’ ← peptó ‘főz, emészt’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

hüpogeosz

  • művészet vallásos rendeltetésű ókori föld alatti helyiség, pl. etruszk sírbolt
  • görög, ‘föld alatt lévő’: hüpo ‘alatt’ | gé, gaia, geo- ‘föld’

parotisz

  • anatómia fültőmirigy
  • tudományos latin parotis ‘ua.’: lásd még: para- | görög usz, otosz ‘fül’

fecni

  • kis papírszelet, cédula
  • rongy
  • német Fetzen ‘rongy’