epiciklois jelentése

  • geometria olyan síkgörbe, amelyet egy rögzített kör külső oldalán csúszás nélkül gördülő másik körnek egy kerületi pontja ír le
  • görög epi- ‘rajta’ | lásd még: ciklois

További hasznos idegen szavak

aura popularis

kiejtése: … populárisz
  • a népszerűség, a nép (ingatag) kegye
  • latin, ‘ua.’, lásd még: aura, populáris

gravitál

  • fizika súlyánál fogva tart (vmerre)
  • átvitt értelemben igyekszik, törekszik, vonzódik (vmi felé)
  • újkori latin gravitare ‘ua.’ ← latin gravitas ‘súly’ ← gravis ‘súlyos, nehéz’
A epiciklois és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

onko-

  • (orvostudományi szóösszetételek előtagjaként) daganattal kapcsolatos
  • görög onkosz ‘tömeg, halom’ ← onkoó ‘nagyít, felfúj, pöffeszkedik’

butén

aszillabikus

  • nyelvtan szótagot önállóan nem alkotó (hang)
  • német asyllabisch ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | lásd még: szillabikus

atermikus

  • kémia sem hőfelvétellel, sem hőleadással nem járó (folyamat)
  • német athermisch ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | lásd még: termikus

dimerizáció

  • kémia két azonos molekula egyesülése egy nagyobb molekulává
  • német Dimerisation ‘ua.’, lásd még: dimer

inkorporáló

  • nyelvtan bekebelező, a mondatbeli viszonyokat a szó testébe illesztett toldalékokkal kifejező (nyelv)
  • lásd még: inkorporál

szubsztrátum

  • orvosi alapállomány, táptalaj
  • biokémia olyan molekula, amelynek kémiai átalakulását enzim katalizálja
  • filozófia a jelenségeket hordozó szubsztancia
  • nyelvtan nyelvi alapréteg, eltűnt nyelv, amely az ugyanott beszélt későbbi nyelvekbe is valamennyire beleszűrődik
  • tudományos latin substratum ‘ua.’ ← substratus ‘aláterített’: sub- ‘alá’ | sternere, stratum ‘szór, leterít’
  • lásd még: sztrátusz

megalocita

  • orvosi a csontvelőben képződő óriási vörösvérsejt, a vészes vérszegénység tünete
  • tudományos latin megalocyta ‘ua.’: lásd még: megalo- | görög kütosz ‘üreg, cella’

kauterotómia

  • orvosi műtéti metszés izzó eszközzel
  • tudományos latin cauterotomia ‘ua.’: lásd még: kauter | tomé ‘metszés’ ← temnó ‘metsz’

pionír

  • úttörő, kezdeményező
  • az egykori szocialista országok gyermekszervezeteinek tagja, úttörő
  • + katonai hidász, utász
  • német Pionierfrancia pionnier ‘utász, úttörő’ ← ófrancia pion, peon ‘ua.’ ← késő latin pedo, pedonis ‘gyalogos katona’ ← latin pes, pedis ‘láb’
  • lásd még: pedál

hezitál

  • habozik, tétovázik, bizonytalankodik, ingadozik
  • latin gyakorító haesitare, haesitatum ‘akadozik, dadog, tétovázik’ ← latin haerere, haesitum ‘tapad, ragad, csüng’
  • lásd még: adhézió, koherens, kohézió

elokvencia

  • ékesszólás, szónoklás
  • bőbeszédűség
  • latin eloquentia ‘ua.’, lásd még: elokvens

innervál

  • orvosi idegekkel ellát, idegekkel behálóz
  • tudományos latin innervare ‘ua.’: in- ‘bele’ | nervus ‘ín, ideg’

dikaiarchia

  • jogtudomány a jog uralma
  • tudományos latin dicaiarchia ‘ua.’: görög dikaion ‘igazságosság, jog’ ← diké ‘igazság’ | arkhé ‘uralom’