enteritisz jelentése
orvosi bélhurut, bélgyulladástudományos latin enteritis ‘ua.’: görög enteron ‘bél’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
További hasznos idegen szavak
kiejtése: szaraband
zene barokk szvitek lassú tétele, háromnegyedes ütemű, méltóságteljes spanyol eredetű táncfrancia , ← spanyol zarabanda ‘ua.’ ← arab, perzsa szerbend ‘lassú tánc’
A enteritisz és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
kereskedelem hitellevélközépkori latin (littera) credentialis ‘(hitelügyi) levél’ ← középkori latin credentia ‘hitel(esség)’ ← credens, credentis ‘hívő, bízó’ ← credere ‘hisz’
azonos alakú
ásványtan eltérő kémiai összetételű, de azonos alakban kristályosodó (vegyületek)német isomorph ‘ua.’: görög iszosz ‘azonos, egyenlő’ | morphé ‘alak’
nyelvtan a görög ábécé 23. betűje, ←, ←, hangértéke psz
kémia a levegővel érintkező anyag spontán oxidációja (pl. a rozsdásodás)lásd még: auto- , oxidáció
anyagi, az anyaghoz kötődő, kézzelfogható
anyagi, pénzbeli
késő latin materialis ‘ua.’, lásd még: matéria
orvosi izomi eredetűtudományos latin myogen ‘ua.’, lásd még: mio- , -gén
anatómia a köztiagynak a látótelep alatti része, amely a szervezet anyagcseréjének tekintélyes részét szabályozzatudományos latin hypothalamus ‘ua.’: lásd még: hipo- , thalamus
térképész, térképrajzoló
német Kartograph ‘ua.’, lásd még: kartográfia
sport a legkisebb sportvitorlásangol dinghy ‘ua.’ ← hindi dingí ‘kis vitorlás csónak’
tudomány lélektanátvitt értelemben gyakorlati lélekismerettudományos latin psychologia ‘ua.’, lásd még: pszicho- , -lógia
játék francia eredetű kétszemélyes kártyajáték, amely a lapok cserélgetésén alapulfrancia écarté ‘ua.’ ← écarter ‘elválaszt, eltérít, elhárít’, ered, ‘négyfelé oszt’: é- ← latin ex- ‘el, ki’ | quart ‘negyed’ ← latin quartus ‘negyed(ik)’
