emulus jelentése

  • vetélytárs, versenytárs
  • latin aemulus ‘ua.’, lásd még: emulál

További hasznos idegen szavak

kollektíve

  • közösen, együttesen, testületileg
  • újkori latin collective ‘ua.’ ← collectivus ‘közösségi’, lásd még: kollektív

dáde

  • tréfás, gúnyos öreg cigány (régen megszólításként is)
  • cigánymegszólító eset, ‘ua.’ ← dad ‘apa, papa’
A emulus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

anciennitás

kiejtése: ansziennitás
  • rangsor, korbeli elsőbbség, rangbeli elsőbbség
  • francia anciennité ‘ua.’ ← ancien ‘ősi, régi’ ← középkori latin antianus ‘régi, előbbi’ ← ante ‘előtt’

krónikás

  • történelem történetíró
  • feljegyző, tudósító, elbeszélő
  • lásd még: krónika

gradus ad Parnassum

kiejtése: grádusz ad parnasszum
  • irodalom a versírás alapismereteit oktató segédkönyv
  • zene gyakorlókönyv, etűdök gyűjteménye
  • latin, ‘ua.’, tkp. ‘lépcsőfok a Parnasszusra’ (azaz a Múzsák lakhelyére, tehát a művészi tökélyhez), lásd még: grádus

impresszionizmus

  • művészet a 19. század utolsó harmadában keletkezett festészeti irányzat, amely a külvilág által a művészben keltett benyomásokat és érzelmeket igyekezett finom árnyalatokban visszaadni
  • zene, irodalom a benyomásokat érzékenyen rögzítő és árnyalatosan visszaadó alkotási törekvések zenében, irodalomban
  • német Impressionismusfrancia impressionnisme ‘ua.’, lásd még: impresszió, -izmus

elektrocisztoszkóp

programzene

  • zene irodalmi vagy képzőművészeti mű hatására keletkezett, azt megjeleníteni igyekvő hangszeres zene
  • lásd még: program

lordkancellár

  • politika eredetileg a királyi kancellária vezetője Angliában, ma a legfőbb bíró, a kormány tagja Nagy-Britanniában
  • angol Lord Chancellor ‘ua.’, lásd még: lord, kancellár

iszkhiász

epigramma

  • irodalom rövid, szellemes és csattanós, (eredetileg) disztichonban írt költemény, bökvers
  • latin, görög, ‘ua.’, tkp. ‘felirat’ (az ~k eredetileg szobrok, edények feliratának készültek): epi- ‘rá’ | gramma, grammatosz, tkp. graph-ma ‘írás’← graphó ‘ír’

konjunkció

  • csillagászat két égitest látszólagos együttállása az égbolton
  • nyelvtan kötőszó
  • tudományos latin coniunctio ‘kapcsolat’ ← coniungere, coniunctum ‘összekapcsol’: con- ‘össze,’ | iungere, iunctum ‘igába fog, egyesít’
  • lásd még: adjunktus, coniunctivus, diszjunkt, junctim, konjunktúra

dekasztülosz

  • építészet tízoszlopos főhomlokzatú ókori görög templom vagy építmény
  • görög, ‘ua.’: deka ‘tíz’ | sztülosz ‘oszlop’

elektronpolarizáció

  • fizika elektronok átrendezése az atom vagy molekula elektronburkában külső erőtér hatására
  • lásd még: elektron1, polarizáció