komplexum jelentése

  • több elemből álló bonyolult egész
  • közös rendeltetésű részek együttese
  • egy tagban lévő földbirtok
  • épületegyüttes
  • német Komplex ‘ua.’ ← latin complexus ‘körülfogott, bekerített’ ← complecti, complexus, tkp. con-plecti ‘körülfon, átfon’: con- ‘együtt, össze’ | plectere ‘fon’

További hasznos idegen szavak

adherencia

  • tartozék, járulék, függelék
  • kapcsolat
  • politika kíséret, tábor, klientúra
  • latin adhaerentia ‘függés, ragaszkodás’ ← adhaerens, adhaerentis ‘tapadó, függő, ragaszkodó’, lásd még: adhézió
A komplexum és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

laicizmus

  • vallás világiasság, világi jelleg
  • politika a közélet megszabadítása a vallásos kötöttségektől, ennek követelése
  • német Laizismus ‘ua.’, lásd még: laikus

specifikum

  • sajátság, sajátosság
  • különlegesség, jellegzetesség, egyedi jelleg
  • német Spezifikum ‘ua.’, lásd még: specifikus

autosave

kiejtése: ótoszéjv
  • számítástechnika önműködő mentés
  • angol, ‘ua.’: auto(matic) ‘önműködő’, lásd még: automatikus | save ‘megment’ ← francia sauverlatin salvare ‘ua.’ ← salvus ‘ép’

aerob

kiejtése: aerób
  • biológia oxigént igénylő, csak oxigén jelenlétében élő és szaporodó (pl. baktérium)
  • német aerobfrancia aerobie ‘ua.’: görög aér, aérosz ‘levegő’ | biosz ‘élet’

polioenkefalitisz

  • orvosi az agy szürkeállományának gyulladása
  • tudományos latin polioencephalitis ‘ua.’: görög poliosz ‘szürke’ | lásd még: enkefalitisz

hidrióta

  • + búvár
  • középkori latin hydriota ‘ua.’ ← görög hüdór, hüdrosz ‘víz’

magnetostatika

  • fizika a változatlan mágneses terekkel foglalkozó tudományág
  • lásd még: magneto-, statika

ciszter

imperativus

kiejtése: imperatívusz
  • nyelvtan parancsoló mód
  • átvitt értelemben parancsoló szükségszerűség, kénytelenség
  • latin (modus) imperativus ‘ua.’ ← imperare, imperatum, tkp. in-perare ‘parancsol, elrendel’: in- ‘bele’ | parare ‘készít, felfegyverez’

azsúr

2
  • azsúrban van: napra készen áll, nincs lemaradása, lépést tart
  • francia (ętre) à jour ‘nap szerint (van)’ à latin ad ‘hoz’ | jour ‘nap’, lásd még: azsúr1

koagulátor

  • biok fehérjealvadást előidéző anyag
  • tudományos latin coagulator ‘ua.’, lásd még: koagulál

katekumen

  • vallás felnőtt hittanuló, keresztség előtt álló személy az ősegyházban
  • vallás az első gyónásra és áldozásra felkészülő gyermek
  • német Katechumene ‘ua.’ ← katékhumenosz ‘oktatás alatt álló’ ← katékheó ‘tanít, oktat’, lásd még: katekizmus

paleolitikum

  • régészet őskőkor, a régészet legkorábbi kutatási területe
  • német Paläolithikum ‘ua.’: lásd még: paleo- | görög lithosz ‘kő’