determinatív jelentése

  • nyelvtan a fogalmi kört meghatározó (szerep)
  • német, ‘meghatározó’, lásd még: determinál

További hasznos idegen szavak

korográfia

  • földrajz országleírás, tájleírás
  • tudományos latin chorographia ‘ua.’: görög khórosz ‘hely, ország, vidék’ | lásd még: -gráfia

lametta

  • műszaki fémfonál, fémfóliából való vékony szál mint karácsonyfadísz
  • olasz kicsinyítő képzős lametta ‘ua.’ ← lama ‘lemez, penge’ ← latin lamina ‘ua.’
  • lásd még: lamella
A determinatív és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

dioicus

kiejtése: dioikusz
  • növénytan kétlaki, a hím és női szaporítószervet külön egyedeken hordozó (növényfaj)
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög di(sz)- ‘kétszer’ | oikosz ‘ház, lakás’

flamenco

kiejtése: flamenkó
  • zene szenvedélyes, javarészt cigány eredetű andalúziai népdal és tánc
  • spanyol, ‘ua.’, tkp. ‘cigány’, eredetileg ‘flamand’ (a spanyol cigányok – saját állításuk szerint – Németalföldről települtek be)
  • lásd még: flamand, flamingó

adhortáció

  • vallás intés, intő beszéd, buzdítás
  • latin adhortatio ‘ua.’ ← adhortari, adhortatus ‘buzdít, feltüzel’: ad- ‘hozzá’ | hortari ‘int, buzdít’

aril-

  • kémia arénekből a gyűrűhöz tartozó hidrogének egyikének elvonásával keletkezett egyértékű atomcsoport (gyök)
  • német Aryl- ‘ua.’: lásd még: arén | görög hülé ‘anyag’

nímand

  • bizalmas (egy) senki, semmirevaló, jelentéktelen ember
  • német niemand ‘senki’: ni (j)e ‘semmiféle’ | man ‘ember’

koordinátor

  • egyeztető, összehangoló személy
  • újkori latin coordinator, lásd még: koordinál

grúz

  • főnév ősi műveltségű kaukázusi nép
  • e nép poliszintetikus nyelve
  • e néphez tartozó személy
  • melléknév e néppel, nyelvvel kapcsolatos
  • orosz gruz(inszkij) ‘ua.’ (saját nevén kartveli)

ambivalencia

  • két ellentétes véglet (pl. szeretet és gyűlölet, öröm és bánat, vágyódás és félelem) egyidejű érvényesülése érzelmekben, viselkedésben
  • valaminek két irányban való érvényessége egyazon időben
  • középkori latin ambivalentia ‘ua.’, lásd még: ambivalens

respirál

  • orvosi lélegzik
  • + kifújja magát, fellélegzik
  • latin respirare, respiratum ‘kilehel, lélegzik, fellélegzik’: re- ‘újra’ | spirare ‘lehel, lélegzik’

szuperioritás

  • fensőbbség, fölény, felsőbbrendűség
  • latin superioritas ‘ua.’ ← középfok superior ‘felsőbb’ ← superus ‘felső’ ← super ‘fölött, fölé’

action gratuite

kiejtése: akszion gratüit
  • lélektan váratlan erőszakos cselekmény, amelynek lélektani rugói felderíthetetlenek
  • francia, ‘ua.’, tkp. ‘ingyenes cselekmény’: lásd még: akció | gratuitlatin gratuitus ‘ingyen adott’ ← gratus ‘tetsző, kedves’

lettrizmus

  • irodalom betűköltészet, a második világháború után jelentkezett neoavantgárd irányzat, amely betűk értelmetlen halmazából alkotott verseket
  • francia lettrisme ‘ua.’: lettre ‘betű’ ← latin littera ‘ua.’ | lásd még: -izmus
  • lásd még: literatúra

tachifrénia

  • orvosi kórosan gyors agyműködés, túlfokozott szellemi aktivitás
  • tudományos latin tachyphrenia ‘ua.’: lásd még: tachi- | görög phrén ‘elme’

recenzeál

  • irodalom (írásművet) ismertet, értékel
  • irodalom bírálatot ír
  • latin recensere, recensum ‘szemlét tart, számba vesz’: re- ‘újra’ | censere ‘megszámlál, felbecsül’