blamál jelentése
bizalmas szégyenbe, kínos helyzetbe hoz
bizalmas lejárat, leéget
német blamieren ‘ua.’ ← francia blâmer ‘helytelenít, hibáztat’ ← késő latin blasphemare ‘káromol, szid’ ← latin blasphemia , lásd még: blaszfémia
További hasznos idegen szavak
süldőlány, csitri, fruska, tinilány
német Backfisch ‘ua.’, tkp. ‘sütni való (fiatal) hal’, eredetileg ‘elsőéves egyetemista, gólya’ ← latin baccalaureus , lásd ott
1
öklöz, püföl, bunyózik
lásd még: boksz1
A blamál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
oldalszakáll, pofaszakáll, barkó
francia , ‘ua.’, tkp. ‘kedvelt, kegyelt (dolog)’, lásd még: favorit
nyomdászat ritkít, ritkítva szed
német spationiren ‘ua.’, lásd még: spácium
repülőgép vezetője
bizalmas hivatásos gépkocsivezető
+ révkalauz
olasz pilota (dt ← lt elhasonulással), eredetileg pedota ‘révkalauz’ ← késő görög pédótész ‘kormányos’ ← pédon ‘evező, kormánylapát’
a rejtjelfejtés tudománya, titkosírások módszertana
német Kryptologie ‘ua.’, lásd még: kripto- , -lógia
bizalmas ügyetlen, kétbalkezes ember
német argó Panscher ‘ua.’, eredetileg ‘borvizező’ ← panschen ‘vízzel hamisít’ (bort, tejet), tkp. ‘pancsol’
nyelvtan a görög ábécé 12. betűje, ←,←M, hangértéke m
földrajz termőszik, mélységi szikes talajréteg
orosz . ‘ua.’ ← szolono ‘nagyon sós
néprajz zömében tatár eredetű ukrajnai népcsoport, amely a cári időkben kiváltságokat élvezett lovaskatonai szolgálataiért
ukrán, orosz kozak ← török kazak ‘ua.’
lásd még: kazah
orvosi a fiziológiai folyamatok és a lelki élet kapcsolatait vizsgáló lélektani tudományterület
lásd még: pszicho- , fiziológia
patkányirtó
újkori latin raticida ‘ua.’: népi latin ratus ‘patkány’ | caedere, (ce)cidi ‘öl’
számítástechnika szövegszerkesztést végez
filművészet videofilmek vágását végzi
angol edit ‘szerkeszt’ ← francia éditer ‘kiad (írásművet)’ ← latin edere, editum ‘kibocsát, világra hoz’: e(x)- ‘ki’ | dare ‘ad’