bilabiális jelentése

  • nyelvtan két ajakkal ejtett (mássalhangzó, p, b, m)
  • angol, német bilabial ‘ua.’: latin bi(s) ‘kétszer’ | labialis ‘ajakkal kapcsolatos’ ← labium ‘ajak’

További hasznos idegen szavak

aedilis

kiejtése: édilisz
  • történelem magasrangú városi köztisztviselő az ókori Rómában, a rendfenntartás, élelemosztás és cirkuszi játékok felügyelője
  • latin, ‘ua.’ ← aedes ‘épület, templom’ (kezdetben a templomok gondozása is az ~ek feladata volt)

anizotrópia

  • fizika az a jelenség, hogy egyes anyagok fizikai vagy kémiai tulajdonságai más-más irányban eltérőnek mutatkoznak
  • német Anisotropie ‘ua.’: görög a(n)- ‘nem’ | lásd még: izotrop
A bilabiális és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

dezmogén

  • biológia kötőszöveti eredetű
  • német desmogen ‘ua.’: görög deszma ‘kötelék’ ← deió ‘köt’ | lásd még: -gén

szimptomatikus

  • orvosi tüneti, tünetértékű
  • átvitt értelemben jellemző, jellegzetes, valamire valló
  • tudományos latin symptomaticus ‘ua.’, lásd még: szimptóma

germanizáció

  • németesítés, elnémetesítés
  • hazai latin germanisatio, lásd még: germanizál

merkantilizmus

  • közgazdaságtan közgazdasági elmélet, amely az aranytartalék és az aktív külkereskedelmi mérleg fontosságát hirdeti
  • pejoratív haszonlesés, önző érdekek hajszolása
  • német Merkantilismus ‘ua.’, lásd még: merkantil, -izmus

heterofília

  • szociológia valamely egyénnek számos és tartós kapcsolata eltérő társadalmi helyzetűekkel
  • angol heterophilia ‘ua.’, tkp. ‘mások kedvelése’: görög heterosz ‘másik, más’ | philó ‘kedvel’

antropogeomorfológia

  • földrajz a Föld felszíni formáinak az emberi tevékenység nyomán bekövetkezett változásait vizsgáló tudomány
  • lásd még: antropo-, geomorfológia

kurier

politika

  • államtudomány, államtan
  • egy társadalmi csoportnak az államhatalom megszerzésére és megtartására irányuló tevékenysége
  • az ország vezetésében, a közügyek egyes területein kifejtett ténykedés: szociálpolitika, kultúrpolitika
  • fortély, ravaszság
  • latin politica (ars)görög politiké (tekhné) ‘az államigazgatás (mestersége)’ ←politikosz ‘közéleti, állami’ ← politész ‘az állam polgára’ ← polisz ‘város, állam’

primitivizmus

  • művészet az egyszerűsített formákat és a primitív népek formai megoldásait alkalmazó művészeti irányzat
  • lásd még: primitív, -izmus

biogeokémia

  • kémia a bioszférának és a földfelszín élő eredetű elemeinek összefüggéseit vizsgáló tudományág
  • lásd még: bio-, geokémia

drabális

nozofóbia

  • orvosi betegségtől való kóros rettegés
  • tudományos latin nosophobia ‘ua.’, lásd még: nozo-, fóbia

bromizmus

  • orvosi brómtartalmú vegyületek okozta mérgezés
  • tudományos latin bromismus ‘ua.’, lásd még: bróm, -izmus