bhiksu jelentése

  • vallás buddhista szerzetes
  • vallás (ered.) szegénységi fogadalmat tett, csak alamizsnából élő személy
  • szanszkrit ‘koldus’ ← bhiks ‘kéreget’

További hasznos idegen szavak

geopatológia

  • orvosi orvosi földrajz, a földrajzi és éghajlati tényezők, ill. a betegségek közötti összefüggéseket tanulmányozó tudományág
  • lásd még: geo-, patológia
A bhiksu és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

imposztúra

  • + csalafintaság, szélhámosság
  • késő latin impostura ‘ua.’, lásd még: imposztor

fibrózitisz

  • orvosi kötőszövet-gyulladás
  • tudományos latin fibrositis ‘ua.’: lásd még: fibrózus | -itisz (gyulladásra utaló toldalák)

patrilineáris

  • jogtudomány apaági, apai ágon való (leszármazás, öröklés)
  • tudományos latin, ‘ua.’, lásd még: páter, lineáris

haszidizmus

  • vallás puritanizmust és miszticizmust hirdető irányzat a 12–13. századi német zsidóság körében
  • vallás misztikus és főleg érzelmi elemekre épülő, az aszkézist és a rabbinikus hagyományt elutasító vallási mozgalom a kelet-európai zsidóság széles köreiben a 18–20. században
  • német Chassidismus ‘ua.’: lásd még: haszid, -izmus

artisztikum

  • művészi jelleg, hatás az alkotásban
  • magyar, lásd még: artisztikus (a komikus–komikum és hasonló szópárok mintájára)

sztatér

  • történelem ókori görög fémpénz
  • történelem változó értékű ókori görög súlymérték
  • görög, ‘ua.’, eredetileg ‘egy font súly’ ← sztatosz ‘felállított’ ← (hi)sztémi ‘felállít, megszab’

ragu

  • konyhaművészet apróra vágott húsból és zöldségből készült fűszeres étel, becsinált
  • német Ragoutfrancia rago"t ‘ua.’ ← rago"ter ‘étvágyat kelt’: re- ‘újra’| à ‘hozzá’ | go"t ‘gusztus, étvágy’ ← latin gustus ‘ízlelés, ízlés’ | gustare ‘megízlel’

finitizmus

  • filozófia bölcseleti felfogás, amely a valóság, a tapasztalható világ végességét hirdeti
  • német Finitismus ‘ua.’: latin finitus ‘befejezett ← finire, finitum ‘bevégez’ ← finis ‘határ, vég’ | lásd még: -izmus
  • lásd még: finális

ortodontia

  • orvosi fogszabályozás
  • tudományos latin orthodontia ‘ua.’: lásd még: orto- | görög odusz, odontosz ‘fog’

limitáció

  • kereskedelem korlátozás, behatárolás, megszorítás
  • tudomány határszabás
  • német, angol, francia limitation ‘ua.’, lásd még: limitál

frac-

realitás

  • valóság, való, tény, hitelesség
  • kivihetőség
  • latin realitas ‘ua.’, lásd még: reális

meteorogram