policáj jelentése

  • rendőrség
  • rendőr
  • német Polizei ‘rendőrség’, ill. Polizei(beamter) ‘rendőr(hivatalnok)’ ← késő latin politia ‘városi hatóság’ ← görög politeia ‘állampolgárság, államforma, közéleti tevékenység’ ← politész ‘polgár’ ← polisz ‘város(állam)’

További hasznos idegen szavak

krakkolás

homo faber

kiejtése: homó fáber
  • biológia szerszámkészítő ősember
  • átvitt értelemben, tréfás műszaki érdeklődésű, barkácsoló hajlamú (de más foglalkozású) ember
  • latin, ‘mesterember’: homo ‘ember’ | faber ‘mesterember, kovács’
A policáj és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

laminált

  • műszaki rétegezett, rétegelt, ragasztott (textília, lemez)
  • angol laminate ‘rétegez’ ← latin lamina ‘lap, lemez’

koniméter

  • meteorológia a levegőben lebegő porszemek számát mérő berendezés
  • német Konimeter ‘ua.’: görög konisz ‘por’ | metreó ‘mér’

laurus

  • babér, babérfa, babérlevél
  • babérkoszorú
  • latin, ‘ua.’

stratéga

  • hadász, a stratégia szakembere
  • hadvezér, főparancsnok
  • német Strateggörög sztratégosz ‘hadvezér’: sztratosz ‘hadsereg’ ← sztornümi ‘terjeszt’ | agó ‘vezet’

destituál

  • elbocsát, elcsap, letesz, eltávolít
  • latin destituere, destitutum ‘rászed, cserben hagy, félreállít’: de- ‘el, félre’ | statuere ‘állít’ ← stare ‘áll’

kombattáns

  • harcos, harcias
  • erélyesen vitázó, vitakész, támadó kedvű
  • francia combattant ‘harcoló’ ← combattre ‘harcol’ ← késő latin combattuere ‘verekszik, harcol’: con- ‘kölcsönösen’ | battuere ‘üt’
  • lásd még: bataillon, battéria

neolitikum

  • geológia neolit, újkőkor, csiszoltkő-kor
  • tudományos latin neolithicum ‘ua.’, lásd még: neolit

dezmin

  • ásványtan a zeolitok egyik fajtája, nátrium-kálcium-alumínium-szilikát, fehéres vagy sárga egyhajlású kristályok kötegeiként fordul elő
  • angol desmine ‘ua.’: görög deszma ‘köteg, kötelék’ ← deió ‘köt’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

hidrid

  • kémia hidrogén más kémiai elemmel vagy atomcsoporttal képzett vegyülete
  • német Hydrid ‘ua.’: görög hüdór, hüdrosz ‘víz’ | -id (vegyi származékra utaló toldalék)

szóló

  • zene egy hangszerre vagy énekhangra írt (esetleg zongorakíséretes) zenemű, ill. nagyobb zenemű ilyen jellegű részlete
  • zene zenei vagy táncos magánszám
  • zene egy hangszer vagy egy kisebb hangszercsoport kiemelt szólama, szembeállítva a teljes zenekar (lásd még: tutti) játékával
  • olasz solo ‘ua.’, tkp. ‘egyedüli’ ← latin solus ‘ua.’

foszfagén

  • biológia foszfortartalmú, nagy energiájú tartalék tápanyag élő sejtben
  • német phosphagen ‘ua.’: lásd még: foszfor, -gén

izoszter

  • kémia olyan vegyületpár egyik tagja, amelyben a tagok molekuláinak atomszáma, elektronszáma és konfigurációja megegyezik
  • német isoster ‘ua.’: görög iszosz ‘azonos, egyenlő’ | sztereosz ‘szilárd, térbeli’

retorikus

  • főnév szónok
  • a retorikai tudomány művelője
  • melléknév a szónoklattannal kapcsolatos
  • átvitt értelemben szónokias, fellengzős, hangzatos
  • latin rhetoricusgörög rhétorikosz ‘szónoki’, lásd még: rétor

kontroverzus

  • jogtudomány vitás, vitatható, peresíthető
  • ellentmondó
  • latin controversus ‘ua.’, lásd még: kontroverzia