ardométer jelentése
fizika magas hőmérséklet mérésére való fotocellás műszerangol ardometer ‘ua.’: latin ardere ‘ég’ | görög metreó ‘mér’
További hasznos idegen szavak
retorika sok tárgy futólagos, felsorolásszerű érintése szónoklatbangörög epitrokhaszmosz ‘ua.’: epi- ‘rajta’ | trokhaszmosz ‘futás’ ← trokhadzó ‘fut’
A ardométer és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
kiejtése: kázusz reálisz
nyelvtan adott esetben mindenképp teljesülő mondatbeli feltétel (pl. "jön, ha hívom")latin , ‘ua.’: lásd még: casus , reális
állattan a fejlábasokhoz tartozó, ma már csak kövületekben található jurakori tengeri állatoklatin Belemnites ‘ua.’ ← görög belemnon ‘nyíl, dárda’
irodalom a Priaposzhoz írt obszcén epigrammák gyűjteménye mint hellenisztikus görög és latin verses műfajlatin többes szám semlegesnemű , ‘ua.’ ← Priapeus ‘Priaposzhoz tartozó’, lásd még: priapizmus
visszhangzó, visszahangzó, együtthangzó
latin resonans, resonantis ‘ua.’, lásd még: rezonál
konyhaművészet orosz hal, ecetes, sós, hagymás heringmagyar ← német Russe ‘orosz’ és ‘orosz hal’, lásd még: ruszki
+ sajátkezű aláírás
német Holograph ‘ua.’: görög holósz ‘egészen’ | lásd még: -gráf
orvosi a bőr színanyagának hiányatudományos latin achromodermia ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | khróma ‘szín’ | derma ‘bőr’
bizalmas irkál, írogatlatin scribere ‘ír’
növénytan mészkedvelő, azaz lúgos kémhatású talajt kívánónémet basiklin ‘ua.’: lásd még: bázis | görög klinó ‘hajlik’
orvosi betegség lefolyásatudományos latin , ‘ua.’: de- ‘el, le’ | fluere, fluxum ‘folyik’
történelem proskripciós listára helyezlatin proscribere, proscriptum ‘írásban közzétesz, számkivet, elkoboz’: pro- ‘(a nyilvánosság) elé’ | scribere ‘ír’
szleng kéz, kézfogás, kezelésszleng borravaló, kenőpénz, csúszópénzjiddis jat ← héber jad ‘kéz’
