applikábilis jelentése

  • alkalmas, alkalmazható
  • latin applicabilis ‘ua.’, lásd még: applikál

További hasznos idegen szavak

szordínó

  • zene hangfogó, hangtompító hegedűn
  • átvitt értelemben visszafogottság, tapintat (beszédben)
  • olasz kicsinyítő képzős sordino ‘ua.’, tkp. ‘süketecske’ ← sordo ‘süket’ ← latin surdus ‘ua.’
A applikábilis és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

sans phrases

kiejtése: szan fráz
  • kereken, egyenesen
  • francia, ‘ua.’: sanslatin sine ‘nélkül’ | lásd még: frázis

konszonantikus

  • nyelvtan mássalhangzós, a mássalhangzókkal kapcsolatos
  • német konsonantisch ‘ua.’, lásd még: konszonáns

szimbolizál

  • jelképez
  • német symbolisierenfrancia symboliser ‘ua.’, lásd még: szimbólum

imaginárius

  • elképzelt, képzeletbeli
  • matematika képzetes (szám)
  • tudományos latin imaginarius ‘ua.’ ← imago, imaginis ‘kép’

haubic

  • + katonai tarackágyú, tömegek és zárt hadsorok szétzilálására használt régi lövegfajta
  • német Haubitze ← cseh houfnice ‘ua.’ ← houf ‘csapat, raj, tömeg’

oppidum

  • történelem ókori erődített város
  • + mezőváros
  • latin, ‘ua.’ ← ?

bohemizmus

  • nyelvtan a cseh nyelvre jellemző kifejezésbeli sajátság
  • nyelvtan ez mint idegenszerűség más nyelvben
  • német Bohemismus ‘ua.’, lásd még: bohém, -izmus

pomikultúra

  • mezőgazdaság gyümölcstermesztés
  • tudományos latin pomicultura ‘ua.’: pomum ‘gyümölcs’ | lásd még: kultúra

carszkije vrata

  • vallás az ikonosztáz középső kapuja a görögkeleti templomban
  • orosz. ‘ua.’, tkp. ‘cári kapu’: carszkij ‘cári’, lásd még: cár | többes szám vrata, vorota ‘kapu’ ← vorotjitj ‘fordít’

charme

kiejtése: sárm
  • bizalmas báj, vonzerő, elbűvölő kedvesség
  • francia, ‘ua.’ ← latin (elhasonulásos) carmen ‘ének’, eredetileg ‘varázsének, bájoló’ ← ősi *canmen ‘ének’ ← canere ‘énekel’

interdiurnus

  • meteorológia valamely időjárási tényezőnek két egymást követő napon mért középértéke közötti (különbség)
  • latin, ‘napok közötti’: inter ‘között’ | diurnus ‘napi’ ← dies ‘nap’