amplidin jelentése
műszaki villamos teljesítmény erősítésére való állandó fordulatszámú berendezés
angol amplidyne ‘ua.’: latin amplus ‘bő, tág’ | görög dün(amisz) ‘erő’
További hasznos idegen szavak
harcos, harcias
erélyesen vitázó, vitakész, támadó kedvű
francia combattant ‘harcoló’ ← combattre ‘harcol’ ← késő latin combattuere ‘verekszik, harcol’: con- ‘kölcsönösen’ | battuere ‘üt’
lásd még: bataillon , battéria
katonai bevonul, angyalbőrbe bújik
bajor-osztrák rucken ← német rücken ‘mozdul, indul, vonul’
A amplidin és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
műszaki finomszemcsés anyag egyenletes elosztása gázban vagy gőzben, mely úton folyadékként viselkedő elegy keletkezik
angol fluidisation ‘ua.’ ← fluidize ‘folyékonnyá tesz’, lásd még: fluid
kiejtése: eksz improvízó
váratlanul, hirtelen
hevenyészve, rögtönözve
latin , ‘ua.’: ex- ‘ki, el’ | lásd még: improvizál
(valakinek a) tiszteletére
latin , ‘ua.’: in ‘rá’ | honos, honoris ’tisztelet, becsület’
lásd még: honorál
biológia, orvosi a kommenzalizmus jegyében táplálkozó (állat, mikroorganizmus)
angol commensalist ‘ua.’, lásd még: kommenzalizmus
kémia szagérzetet keltő
tudományos latin osmogen ‘ua.’, lásd még: ozmo-1 , -gén
kiejtése: blokflőte
zene csőrfuvola, cölöpflóta, hat- vagy nyolclyukú nagyobb fafurulya
német Blockflöte ‘ua.’: Block ‘tömb, cölöp | Flöte ← középkori latin flauta ‘fuvola’
magyar flóta
állattan szálkás szőrű, vágott farkú és fülű német kutyafajta
német Schnauzer ‘ua.’ ← Schnauze ‘pofa, csőr’
értelmiségi (személy)
francia intellectuel ‘értelmi, szellemi’, lásd még: intellektuális
politika központi utasításokkal működő, bürokratikus államigazgatás
politika államkapitalizmus, az állam irányító szerepe a gazdasági életben
francia dirigisme ‘ua.’: lásd még: dirigál , -izmus
nyelvtan szóelem, a nyelv legkisebb egysége, mely jelentéssel vagy funkcióval bír
a szó összetevőinek (tő és toldalékok) összefoglaló neve
francia morphčme ‘ua.’ ← görög morphé ‘alak’
nyíltszívű, nyájas, vidám
latin genialis ‘ua.’, eredetileg ‘a géniuszt illető, neki szentelt’ ← genius , lásd még: géniusz
lásd még: zseniális
kiejtése: a poszteriori
filozófia a tapasztalaton alapuló, abból kifejlő vagy abból levezetett (ismeret, tétel)
nyelvtan mesterséges, de a természetes nyelvek szókincsére és szerkezeti elemeire alapozott (nyelv)
latin , ‘ua.’: a- ‘-ból’ | középfok posterior ‘utóbbi, későbbi’ ← postea ‘később’