minestra jelentése

kiejtése: minesztra
  • konyhaművészet olasz zöldségleves
  • olasz, ‘ua.’ ← északol minestrare ‘felszolgál’ ← olasz, latin ministrare ‘szolgál’, lásd még: miniszter

További hasznos idegen szavak

integrálás

  • egységesítés, összevonás
  • matematika az integrálszámítás elvégzése, az integrálérték kiszámítása
  • lásd még: integrál1

kommutál

  • váltogat, cserél, cserélget
  • latin commutare, commutatum, tkp. con-mutare ‘váltakozik, cserélget’: con- ‘meg-, össze’ | mutare ‘változtat, változik’
  • lásd még: mutáció
A minestra és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

lív

  • néprajz valaha Livóniában, a mai Észtország és Lettország határvidékén élt, a finnugorság balti ágához tartozó nyelvet beszélt, mára gyakorlatilag kihalt nép
  • saját név livo ‘ua.’

eliminál

  • kiküszöböl, kiiktat, eltávolít
  • latin eliminare ‘ua.’, tkp. ‘a küszöbön kívülre helyez’: e(x) ‘ki’ | limen, liminis ‘küszöb’

furtonfurt

  • bizalmas folyton, egyre, szakadatlanul
  • német fort und fort ‘tova és tova, folyton’

sér

  • földrajz hajdani szárazföldből a jég által kivésett északi sziklasziget a partok közelében
  • svéd skär ‘ua.’ ← skära ‘metsz, nyír’ (germán rokonok: német scheren, angol shear ‘nyír’)

krómoz

  • műszaki fémfelületet elektrolitikus úton korróziógátló krómréteggel von be
  • kémia krómmal vagy krómvegyülettel kezel
  • lásd még: króm

majoreszkó

  • történelem elsőszülött, címvárományos, hitbizomány várományos örököse
  • régi olasz majorascospanyol mayorazgo ‘ua.’ ← középkori latin maioraticum ‘elsőszülöttségen alapuló öröklési rend’ ← középfok maior ‘nagyobb, idősebb’, lásd még: major

profetikus

  • prófétai, jóslatos, látomásos
  • latin propheticusgörög prophétikosz ‘ua.’, lásd még: próféta

attribúció

  • művészet műalkotás szerzőjének megjelölése, megállapítása stílusjegyek alapján
  • lélektan tulajdonítás, az, hogy egy esemény okait kinek, minek tulajdonítjuk
  • tudományos latin attributio ‘ua.’, lásd még: attribuál

eparchos

kiejtése: eparhosz
  • történelem tartományi kormányzó a bizánci birodalomban
  • vallás görögkeleti püspök
  • görög eparkhosz kormányzó, az eparchia vezetője, lásd még: eparchia

pozicionál

  • elhelyez, helyzetbe hoz
  • francia positionner ‘ua.’, lásd még: pozíció

ginandrin

  • orvosi külső megjelenésében férfinak ható nő
  • állattan megjelenésére hímnek látszó nőstény
  • tudományos latin gynandrin ‘ua.’: görög güné ‘nő’ | anér, androsz ‘férfi’