természet szinonimái

főnév
  • natúra (idegen), anyatermészet, környezet, világ, vadon, erdő, mező, erdő-mező, vidék, zöld
  • vérmérséklet, temperamentum, sajátosság, hajlam, alkat, lelki alkat, lelkület, jellem, karakter

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

építőkocka

főnév
  • játékkocka, építőkő

gusztustalan

melléknév
  • utálatos, undorító, undort keltő, visszataszító, taszító, ellenszenves, gyűlöletes, ocsmány, förtelmes, ízléstelen, visszatetsző, étvágyrontó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a természet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tébolyító

melléknév
  • őrjítő, vadító, dühítő, észbontó, észvesztő, idegőrlő, idegölő, őrült Sz: az agyára megy az embernek; meg lehet tőle veszni; a falra lehet mászni tőle

szerződés

főnév
  • megállapodás, megegyezés, kontraktus (régies), frigy (régies), ügylet, egyezmény, egyezség, konvenció (szaknyelvi), megalkuvás (régies), paktum (régies), konkordátum (idegen)
  • szövetség

szemét

főnév
  • hulladék, piszok, maszat, szenny, söpredék, kacat, gagymatag (tájnyelvi), vicik-vacak (tájnyelvi)
  • szemétdomb, szemétgödör, szemétláda, kuka
  • fércmű, ócskaság, vacakság
  • (jelzőként): hitvány, aljas
  • értéktelen, ócska, vacak, bóvli

síremlék

főnév
  • sírkő, síroszlop, sírkereszt, fejfa
  • kripta, mauzóleum, sírház (régies), (török) türbe

tengeri2

főnév
  • kukorica, kukrica (tájnyelvi), málé (tájnyelvi), törökbúza (tájnyelvi)

tőzsdézik

ige
  • börzézik, játszik

regiment

főnév
  • hadsereg, sereg
  • ezred
  • sokaság, tömeg, sokadalom, raj, csapat

raktároz

ige
  • tárol, tároz, felhalmoz, félretesz, elhelyez, deponál (szaknyelvi)
  • bespejzol (bizalmas)

mukkan

ige
  • szól, nyikkan, pisszen (bizalmas), vakkant (pejoratív), kukkan (tájnyelvi), vakkan (tájnyelvi)

reváns

főnév
  • megtorlás, bosszú, bosszúállás, elégtétel
  • visszavágó, visszavágás

tukmál

ige
  • ráerőszakol, rákényszerít
  • (régies): ráfog, ráken

ülőhely

főnév
  • hely, férőhely, ülés, ülőke

ismétlés

főnév
  • szajkózás (bizalmas)
  • gyakorlás
  • újrázás, visszajátszás, repetíció (idegen), reprodukálás
  • osztályismétlés, bukás

vitás

melléknév
  • vitatott, vitatható, kétes, kétséges, kétségbe vonható, megkérdőjelezhető, kritikus, bizonytalan, problémás, peres, polemikus, megoldatlan, eldöntetlen

természetrajz

főnév
  • biológia, természetleírás, természethistória (régies)

távirányítás

főnév
  • távvezérlés

továbbá

határozószó
  • és, valamint, azonkívül, azontúl (tájnyelvi), ezenfelül, tetejében, sőt, amellett, ráadásul, még hozzá, mi több
  • (régies): tovább

visszafelel

ige
  • válaszol, felel
  • megfelel
  • ellentmond, ellenszegül
  • felesel, visszabeszél
  • (régies): rímel

téves

melléknév
  • hibás, helytelen, hamis, rossz, pontatlan, valótlan, elhibázott, elírt, fals, bal (régies)

szíj

főnév
  • heveder, póráz, gurtni (bizalmas)
  • hajtószíj, gépszíj
  • bőrszalag, öv, derékszíj, nadrágszíj

tőr1

főnév
  • gyíkleső (tájnyelvi), gyilok (régies), stilét (idegen), espáda (régies), kés (bizalmas), halef (szleng), rugósbicska
  • vívótőr
  • tőrvívás

visszaver

ige
  • visszaüt
  • elhárít, megfékez, meggátol, megállít, leszerel, kivéd, visszaszorít, visszavet, meghiúsít
  • visszatükröz, visszasugároz, reflektál
  • ismétel, visszhangoz, rezonál
  • (érvet): megcáfol, meghazudtol, tagad, megdönt, ellene áll (régies)