szemét szinonimái

főnév
  • hulladék, piszok, maszat, szenny, söpredék, kacat, gagymatag (tájnyelvi), vicik-vacak (tájnyelvi)
  • szemétdomb, szemétgödör, szemétláda, kuka
  • fércmű, ócskaság, vacakság
  • (jelzőként): hitvány, aljas
  • értéktelen, ócska, vacak, bóvli

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

néző I.

melléknév
  • figyelő, szemlélő, bámészkodó
  • (régies): jósló, varázsoló, jövendölő

intakt

melléknév
  • érintetlen, hiánytalan, csorbítatlan, ép, sértetlen, bontatlan, teljes, integer (idegen)
  • szűz
  • becsületes, feddhetetlen, hozzáférhetetlen, tisztességes, megvesztegethetetlen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szemét szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szamárság

főnév
  • ostobaság, badarság, baromság, butaság, oktalanság, csacsiság, csacskaság (választékos), bohóság, bolondság, idétlenség, zöldség (bizalmas), képtelenség, sületlenség, süketség (bizalmas), blődség, zagyvaság, buta beszéd, hülyeség, marhaság (bizalmas)

rosszkedvű

melléknév
  • kedvetlen, szomorú, levert, komor, mogorva, morcos, mortyos (tájnyelvi), durcás (bizalmas), elcsüggedt, bús, kedveszegett, harapós, barátságtalan, ingerült, nyűgös, szomorkodó, búvalbélelt, morózus, morc, búskomor, lehangolt, letört, letargikus, deprimált, mísz (bizalmas) Sz: bal lábbal kelt fel; búsul, mint aki szomorút álmodott; búsul, mint a csonka vitéz; csalánra hugyozott; elereszti fülét, farkát; jókedve van, mint akit akasztani visznek; jókedve van, mint a kötözött malacnak; komor, mint a verembe esett farkas; leeresztette a szárnyát; lóg az orra; mintha birsalmából harapták volna ki; nem jól kelt a lencséje; olyan morcos, mint a tüskésdisznó; olyan, mint egy küldött farkas; öreg kutya kedve van; örül, mint kalitkában a csízike; rossz planétában született; rosszul kelt fel; seggel kelt fel; farral kelt fel az ágyból

revolver

főnév
  • forgópisztoly, ismétlőpisztoly, colt, pisztoly, stukker (szleng), stuki (bizalmas), revkó (szleng), ugató (szleng)
  • (szleng): fecskendő, fecske (szleng)

postás

főnév
  • kézbesítő, levélkézbesítő, levélhordó, levélhurcoló (tájnyelvi), csomagkihordó, csomagkézbesítő, csomagos
  • lapkihordó

szégyenletes

melléknév
  • arcpirító, becstelen, felháborító, megszégyenítő, cikis (szleng), szégyelleni való, szégyenteljes, infámis (régies), botrányos, megbotránkoztató, dicstelen, gyalázatos, csúfos, siralmas, lealázó, megalázó, vérlázító, égő (szleng)

szortíroz

ige
  • szétválogat, válogat, kiválogat, eloszt, osztályoz, rendszerez, csoportosít, kategorizál, rendez, fajtáz (régies), szelektál

összetapad

ige
  • összeragad, összeáll, összecsomósodik, összeszigorosodik (tájnyelvi), összepogácsásodik (tájnyelvi)

ősbemutató

főnév
  • premier, bemutató

megbomlik

ige
  • felbomlik, felbillen, felborul, oszlik, tagolódik, kettészakad, megbolydul, felborul, meglazul
  • meghibban, megzavarodik, megbolondul
  • (tájnyelvi): rendetlenkedik

papsajt

főnév
  • papsajtmályva, mezei mályva, mályva
  • (tájnyelvi): kenyér

szuper

melléknév
  • (szleng): kitűnő, kiváló, nagyszerű, remek, óriási, fantasztikus, szenzációs (bizalmas), zseniális, elsőrangú, príma, klassz (szleng), menő (szleng), tuti (bizalmas), márkás, NB I-es (szleng)

tébolyító

melléknév
  • őrjítő, vadító, dühítő, észbontó, észvesztő, idegőrlő, idegölő, őrült Sz: az agyára megy az embernek; meg lehet tőle veszni; a falra lehet mászni tőle

haragos I.

melléknév
  • bosszús, bősz, mérges, felindult, dühödt, dühös, ingerült, haragvó, zsémbes, paprikás kedvű, zabos (szleng)
  • indulatos, harapós, morózus, kardcsörtető, neheztelő, veszett, dúló-fúló, ádáz, haragtól izzó, kapcás (tájnyelvi), dorzsanyós (tájnyelvi), durmanyós (tájnyelvi), komparodott (tájnyelvi), darazsas (tájnyelvi) Sz: bokájában is tűz van; közel van a füstje a lánghoz; nehezen köszönt ma neki a nap; rosszul imádkozott; szeme-szája vérzik; széna van a szarván; tűz van a ház közepén; tűzről pattant gesztenye; úgy áll a szeme, mint a vasvilla
  • (természeti jelenség): félelmet keltő, félelmetes, fenyegető

veszettség

főnév
  • ebdüh, rabies (idegen), dühkór (régies)
  • dühöngés, indulatosság

tyúk

főnév
  • (szleng): nő, lány, asszony, csaj (szleng), liba (pejoratív), pulyka (pejoratív)

szemez1

ige
  • fixíroz (bizalmas), pislog, kacsint, mereven néz, merően néz, bámul, mereszti a szemét, megfigyel, méreget, biluxol (szleng)
  • kikezd, kokettál

szállingózik

ige
  • hull, hulldogál, szálldogál, lebeg, libeg, lepked (tájnyelvi), pelyhez (tájnyelvi), pilinkél (tájnyelvi), darvadoz (tájnyelvi), szálal (tájnyelvi), szilánkol (tájnyelvi)
  • gyülekezik, cillingózik (tájnyelvi), hullong (tájnyelvi)
  • (hír): szállong, terjed, szájról szájra jár

színművészet

főnév
  • színészet, színjátszás, komédiázás, színészkedés

turné

főnév
  • körút, körutazás, vendégszereplés, vendégjáték, hangversenykörút

szerbtövis

főnév
  • cigánymogyoró, diákmogyoró, szamárlapu

rugdos

ige
  • rugdal, rugdoz (tájnyelvi)
  • rugdalódzik, rúgkapál, rúg

szociográfia

főnév
  • társadalomrajz

tűzdel

ige
  • tűzöget
  • (növényt): ültet, pikíroz (szaknyelvi)
  • hímezget, varrogat, öltöget
  • spékel (szaknyelvi)
  • told, hozzátold
  • (szöveget): élénkít, tarkít, változatossá tesz