tőr1 szinonimái

főnév
  • gyíkleső (tájnyelvi), gyilok (régies), stilét (idegen), espáda (régies), kés (bizalmas), halef (szleng), rugósbicska
  • vívótőr
  • tőrvívás

tőr2 szinonimái

főnév
  • (kifejezésekben): csapda, kelepce, hurok, háló

tör szinonimái

ige
  • tördel, zúz, tör-zúz, aprít, darabol, felapróz, morzsol, díbol (tájnyelvi)
  • tilol
  • (diót, mandulát, mogyorót): feltör, pucol
  • letör, csíp, lecsíp
  • (cipő): kidörzsöl, feltör, nyom, horzsol, felhorzsol
  • fáraszt, gyötör, kínoz
  • (töri magát): fárad, vesződik, törekszik, iparkodik, küzd
  • (esküt): megszeg
  • (valamerre, valahova): igyekszik
  • (valakire): támad, ront, rohan, fenekedik (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elkésik

ige
  • lemarad, lekésik, elmulaszt Sz: lemarad, mint a borravaló; elmegy a vonatja; lekési a csatlakozást; ebéd után forgatja a nyársat; akkor vet, amikor más arat; akkor kap puskához, amikor elrepült a varjú; akkor zárja az istállót, amikor ellopták a fakót; vásár végére jön meg az esze
  • késlekedik, várat magára Sz: jókor jön, elkölt a szüret; jókor jő, mint Balázs pap a vecsernyére

szérű, szérűskert

főnév
  • csűröskert, rakodó (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tőr szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tipegő

főnév
  • kezeslábas, rugdalódzó, rugi (bizalmas), totyogó

sztrájkol

ige
  • sztrájkba lép, beszünteti a munkát

szociográfia

főnév
  • társadalomrajz

szakérettségi

főnév
  • gyorstalpaló (pejoratív)

torzít

ige
  • fintorít, fintorgat
  • ferdít, kifacsar, karikíroz, felnagyít, hamisít
  • csúsztat (bizalmas)

úri

melléknév
  • urasági, nemesi
  • úrias, uras, előkelő, arisztokratikus, elegáns, exkluzív, gáláns, választékos, finom, nobilis (idegen)

rovartan

főnév
  • entomológia (idegen), inszektológia (idegen)

rigmus

főnév
  • versike, versezet, vers, mondóka, réja, kádencia (régies), csasztuska (régies), csujogató (tájnyelvi), csujogatás (tájnyelvi)

nemtörődömség

főnév
  • flegma (bizalmas)
  • lezserség
  • közömbösség, közöny, hanyagság, gondatlanság, mulasztás, hányavetiség, felületesség, vigyázatlanság, érdektelenség, negligencia (szaknyelvi)

se

kötőszó
  • sem, szintén ne

uzsorás

melléknév, főnév
  • vérszopó, vérszívó, cápa (szleng), pénzkupec (régies)
  • fösvény

védekező

melléknév
  • védelmi, elhárító, defenzív (idegen), megelőző, profilaktikus (szaknyelvi)(idegen)
  • mentegetődző, mosakodó, visszavágó, elutasító, visszahúzódó, begombolkozó (bizalmas)

kacsint

ige
  • hunyorít, hunyik (tájnyelvi)
  • pislant, les (valamire), pislog

zsongít

ige
  • csillapít, csendesít, nyugtat, tompít, enyhít
  • zsibbaszt, bódít, andalít

törékeny

melléknév
  • sérülékeny
  • törős (tájnyelvi), töredékeny (régies), fragilis (idegen)
  • (választékos): vékony, filigrán, gyenge, sovány, karcsú, kecses, finom, légies
  • kényes, gyenge, beteges, erőtlen, szubtilis (idegen), nyápic, gyarló, esendő

tetű

főnév
  • nyű (tájnyelvi), szőkevitéz (tájnyelvi), kimli (bizalmas)
  • (jelzőként): féreg, szemét, rohadék (durva), gazember

tűrés

főnév
  • türelem, türedelem (tájnyelvi), szenvedet (régies)
  • tűréshatár

zűr

főnév
  • zűrzavar, rumli (bizalmas), felfordulás, fejetlenség, rendetlenség, összevisszaság, káosz, kalamajka, grimbusz
  • ribillió, zenebona, ricsaj, hűhó, zrí (szleng), veszekedés, hangzavar, lárma

transzparens I.

melléknév
  • átlátszó, áttetsző

szüntelen II.

határozószó
  • szüntelenül, egyfolytában, egyvégtében, állandóan, mindig, unos-untalan, szünetlen

újból

határozószó
  • újra, ismét, ismételten, újólag, megint, újfent, még egyszer, megint csak

zsíroz

ige
  • ken, olajoz, smírol (szaknyelvi)
  • trágyáz, feljavít