tébolyító szinonimái

melléknév
  • őrjítő, vadító, dühítő, észbontó, észvesztő, idegőrlő, idegölő, őrült Sz: az agyára megy az embernek; meg lehet tőle veszni; a falra lehet mászni tőle

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

körfolyosó

főnév
  • körtornác, függőfolyosó, gang (bizalmas), kerengő

éles

melléknév
  • borotvaéles, kifent, kiélezett, megélezett, megélesített Sz: éles, mint a borotva
  • heves, sajgó, kínzó, égető, maró, szaggató, hasogató, intenzív, akut
  • metsző, csípős, erős, hideg, dermesztő, friss, kemény
  • süvöltő, fülsiketítő, fülsértő, velőtrázó, harsány, rikoltó, visító
  • markáns, határozott
  • vakító, kápráztató
  • kíméletlen, könyörtelen, bántó, epés, pikírt (bizalmas), gúnyos, szarkasztikus (választékos), metsző (gúny)
  • (pillantás): szúrós, átható
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tébolyító szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tambur

főnév
  • nagydob, dob
  • (régies): dobos
  • (szaknyelvi): kötéldob, kerékdob
  • (szaknyelvi): kupoladob

szekrény

főnév
  • (ruhás): gardrób, sifon, sifonér, kaszten
  • (fiókos, polcos): almárium, komód, sublód
  • (konyhai): kredenc, pohárszék, kaszni
  • (üveges): vitrin
  • (faliszekrény): téka
  • láda, doboz, postaláda, levélszekrény
  • járószék

szamárság

főnév
  • ostobaság, badarság, baromság, butaság, oktalanság, csacsiság, csacskaság (választékos), bohóság, bolondság, idétlenség, zöldség (bizalmas), képtelenség, sületlenség, süketség (bizalmas), blődség, zagyvaság, buta beszéd, hülyeség, marhaság (bizalmas)

sallang

főnév
  • dísz, díszítés, cikornya, rojt, bojt, rojtozat, paszomány, csüngő-lüngő (tájnyelvi), csüngöllő (tájnyelvi), fityegő (tájnyelvi), (kardon, kalapon) bakló (tájnyelvi), (lószerszámon) csótár (tájnyelvi)
  • (pejoratív): cifraság, cafrang, cicoma
  • (pejoratív): szóvirág, cikornya, mesterkéltség, frázis, flosculus (régies)
  • (pejoratív): járulék, függelék
  • üres beszéd, smonca (tájnyelvi)

társalgás

főnév
  • beszélgetés, párbeszéd, dialógus, eszmecsere, diskurálás, konverzáció (régies), szóváltás, csevegés, fecsegés, locsogás, csevej, duma (szleng), traccsparti (szleng), paláver (szleng)

tocsog

ige
  • cuppog, captat, copákol (tájnyelvi), pocsog (tájnyelvi)

rács

főnév
  • rostély, rácsozat, sodrony, háló, kerítés
  • gitter (szaknyelvi), raszter (szaknyelvi)

profit

főnév
  • nyereség, jövedelem, haszon, értéktöbblet, tőkehaszon (régies), sáp (bizalmas), hozadék (szaknyelvi), kereset, gyarapodás, kihozatal (szaknyelvi), kinyerés (szaknyelvi)

milliárd

számnév
  • ezermillió

ravasz

melléknév
  • ravaszdi, ravaszkás, agyafúrt, furfangos, álnok, fifikus, fineszes (szleng), firkás (szleng), dörzsölt (bizalmas), cseles, fortélyos, csalafinta, ördöngös, körmönfont, kitanult, rafinált, rafinírozott (régies), ármányos, furmányos, hétpróbás, firnyákos (szleng), fúrtagyú (régies), fúrteszű (régies), trükkös (bizalmas), simlis (szleng), sumák (szleng), fondorlatos (választékos), fondor lelkű (választékos), rókalelkű, bogáncseszű (tájnyelvi), tekeres-facsaros (tájnyelvi) Sz: átlépi a szelet; az ördögöt is be tudja meszelni; az oroszlánbőrt rókabőrrel toldja; bérbe szegődött a rókához; cigánykanállal eszik; csavaros az esze; ebhájjal kenték meg az alfelét; elöl-hátul szemfüles; érti a mórest; érti a csíziót; farkát csóválja, mint a róka; fiskális esze van; hat likra jár az esze; jól tudja keverni a kártyát; két lelke van, mint a székelynek; kifog a sánta ördögön is; luteránus eszét vette elő; minden hájjal megkent; ravasz embernek ad enni; ravasz, mint a róka; róka beszél belőle; rókamája lakomája; rókamálat szeret bélésnek; rókát szopott; sok ágra áll az esze, mint a százrétű pacal; srófra jár az esze; tudja, mitől döglik a légy; versenyt fut a rókákkal

többfelé

határozószó
  • több helyütt, több helyt (tájnyelvi), sokfelé, szerte

uhu

főnév
  • uhubagoly, erdei bagoly

illetékköteles

melléknév
  • adóköteles

vicinális I.

melléknév
  • (régies): helyiérdekű
  • (régies): partikuláris (idegen)
  • kicsinyes

tegeződik

ige
  • pertuban van (valakivel), téz (tájnyelvi)

találó

melléknév
  • odaillő, helyénvaló, odavágó, alkalmas, megfelelő, pontos, hatásos, sikerült, frappáns, elevenébe vágó, passzoló (idegen), jellemző, adekvát, aktuális, időszerű, szerencsés, helyes

testedzés

főnév
  • testgyakorlás, sport, torna, testnevelés

veszekedik, veszeksz

ige
  • perlekedik, pöröl, szóváltásba keveredik, összeszólalkozik, ordítozik, kiabál, viszálykodik, nyelvel, kárál, civódik, zsémbel, felesel, összezördül, zsörtölődik, torzsalkodik, háborúskodik, civakodik, marakodik, összekap, hajba kap, balhézik (szleng), cirkuszol (szleng), arénázik (szleng), zrízik (szleng), berzenkedik (tájnyelvi), debukál (tájnyelvi), huzakodik, ruházkodik (tájnyelvi), pattog (tájnyelvi) Sz: nagy patáliát csap
  • (tájnyelvi): kívánkozik, bomlik (valaki után)
  • szid, korhol, sérteget

televízióantenna

főnév
  • tévéantenna, parabolaantenna (szaknyelvi), parabola

személyvonat

főnév
  • vicinális (régies), személy (bizalmas)

tipegő

főnév
  • kezeslábas, rugdalódzó, rugi (bizalmas), totyogó

vezérkar

főnév
  • táborkar, hadseregtörzs, generálstáb (idegen), stáb (idegen), generálkommandó (idegen), főparancsnokság