seprű, söprű szinonimái

főnév
  • seperő (tájnyelvi), boszorkányszekér (tréfás), cirok (tájnyelvi), seprő (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zökken

ige
  • döccen, rázódik, zöttyen
  • eltér (valamitől), kiesik (valamiből)
  • megáll, megtorpan

aggasztó

melléknév
  • gyötrő, kínzó, nyugtalanító, kellemetlen, izgató, nyomasztó, ijesztő, fenyegető, riasztó, rémítő, félelmetes, vészjósló, baljóslatú, balsejtelmű (választékos)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a seprű, söprű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

röfög

ige
  • görrög (tájnyelvi), hörtyög (tájnyelvi)

prepotens

melléknév
  • fölényes, beképzelt, felfuvalkodott, gőgös, dölyfös, öntelt, önhitt, önelégült, pökhendi, kevély, arrogáns

poétika

főnév
  • költészettan, verstan, irodalomelmélet

összeismertet

ige
  • összehoz (bizalmas), bemutat (valakit valakinek), megismertet

saru

főnév
  • szandál
  • (régies): csizma, cipő

száj

főnév
  • szájüreg, ajak, kenyérleső (tréfás), lepényleső (tréfás), bagóleső (tréfás), pofa (durva), csőr (tréfás), bagósmasina (tájnyelvi), csámcsogó (tájnyelvi), csuszaleső (tájnyelvi), csoba (tájnyelvi), evőke (tréfás), kenyérdaráló (tájnyelvi), pampula (tájnyelvi)
  • gyerek (tréfás)
  • beszélőke (tréfás), csipogó (szleng), kelepelő (tájnyelvi), lepcses (tájnyelvi)
  • nyílás, bejárat, torkolat, szád (régies), lyuk
  • torok (ágyúé)
  • rés, kiöntő (edényé)
  • szél (sebé)
  • garat (malomé)

nyes

ige
  • metsz, nyír, vág, visszavág, kurtít, csonkol, csonkít, stuccol (bizalmas)
  • csavar (labdát)

néző II.

főnév
  • közönség, publikum
  • szemtanú, tanú
  • kibic, kívülálló, outsider (idegen)

leigáz

ige
  • meghódít, elfoglal, meghódoltat, felülkerekedik, alávet, gyarmatosít
  • elnyom, megfékez, lever, legyőz, megszáll Sz: szolgaságra vet; elismerteti uralmát; igába fog; rabigába hajt; rabláncra fűz; iga alá hajt; uralma alá kényszerít

odaragaszt

ige
  • odarögzít, odaerősít, odaköt, odabiggyeszt, összeilleszt, ráragaszt, beragaszt, egybeforraszt

számít

ige
  • kiszámol, kalkulál, összeszámol, összegez
  • felszámít, felszámol, hozzáad, figyelembe vesz, csap (valamihez), számba vesz
  • datál, kalkulál
  • sorol, tekint (valaminek), minősít
  • tartozik, minősül, ér (valamennyit), jelent, cernál (tájnyelvi)
  • (valakire, valamire): alapoz, bazíroz (bizalmas), támaszkodik, épít, számol (valakivel, valamivel), aspirál (valamire), pályázik (valamire), számot tart (valamire), bízik (vkiben, vmiben), elvár, remél, vár (valakit, valamit)
  • képvisel, jelentősége van, súllyal bír, számba jön
  • fontos, érvényes

szétolvad

ige
  • széjjelolvad, elolvad, szétfolyik, eloszlik
  • (pénz): elfogy

gépfegyver

főnév
  • géppuska, golyószóró, géppityu (szleng), pukkancs, stukker (szleng), cselló (szleng), varrógép (szleng), maxim (régies)

uraskodik

ige
  • urizál, adja az urat, előkelősködik
  • (régies): uralkodik

tengeri1

melléknév
  • óceáni, tengerjáró, tengerben élő, sósvízi

sereghajtó

főnév
  • utolsó, legutolsó, legrosszabb, utóvéd (bizalmas)

rosszaság

főnév
  • használhatatlanság, helytelenség
  • rosszindulat, komiszság, gonoszság, latorság (régies), rosszhiszeműség, romlottság, elvetemültség
  • rosszalkodás, pajkosság, pajkoskodás, csintalankodás, csintalanság, rendetlenkedés, helytelenkedés (tájnyelvi), ördögség (tájnyelvi)
  • csíny, csínytevés, gazság
  • csibész, rosszcsont, imposztor

stílus

főnév
  • irály (régies), stíl (régies), toll (régies), szófűzés
  • irálynem (régies)
  • jelleg, szokás, vonás
  • kifejezésmód, beszédmód, beszédmodor, előadásmód, hangnem, írásmód, dikció (régies), nyelvezet, nyelvhasználat
  • viselkedésmód, modor, magatartás
  • munkamódszer
  • (régies): íróvessző (régies)

teknő

főnév
  • medence, kád, vályú, dézsa, tekenő (tájnyelvi)
  • folyamágy, meder, mélyedés, folyás, völgymedence, völgység, katlan
  • kikötőmedence
  • kagylóhéj
  • páncél
  • (tréfás): bárka, hajó

siratóének

főnév
  • sirató, halottsirató, siralom, gyászdal, gyászének, jeremiád (szaknyelvi), naenia (idegen), planctus (idegen)

protokoll

főnév
  • etikett (régies), illem, illendőség
  • (régies): jegyzőkönyv

sürget

ige
  • felszólít, nógat, noszogat, unszol, doszol (régies), buzdít, sarkall, szorgalmaz, szorgat (tájnyelvi), hamargat (tájnyelvi), szutyongat (tájnyelvi), zargat (bizalmas), nyösztet (tájnyelvi)
  • siettet, ösztönöz, sürgöl (tájnyelvi), hajszol, hajt, sarkantyúz, tusakol (tájnyelvi), forszíroz (bizalmas), szorongat
  • szorít (idő)

temperál

ige
  • mérsékel, enyhít, csökkent, tompít, visszafog, csitít, csillapít