szétszóródik szinonimái

ige
  • széjjelszóródik, elszóródik, széthull, széjjelhull, szétpotyog, elgóródik (tájnyelvi)
  • elhányódik, elkallódik
  • (csoport): szétszéled, széjjelszéled, elszéled, feloszlik, szétoszlik, széjjeloszlik, elszerteledik (tájnyelvi)
  • (figyelem): megoszlik, elkalandozik, csökken, lanyhul

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vigyázó II.

főnév
  • (régies): őr, őrszem, strázsa
  • felvigyázó, felügyelő

könnyűvérű

melléknév
  • könnyelmű, csapodár, hűtlenkedő, tisztességtelen, erkölcstelen, feslett, kicsapongó, élvhajhászó, laza erkölcsű
  • romlott, szabados, kikapós, léha, frivol, kacér, dévaj, ledér, céda, csalfa, csélcsap, panka (régies), cafka (szleng), rosszféle (tájnyelvi), könnyű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szétszóródik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szélvész

főnév
  • szélvihar, orkán, fergeteg, tátorján (tájnyelvi), viheder (tájnyelvi), vihornya (tájnyelvi)
  • forgószél, ciklon, hurrikán, tornádó, tájfun

sebesvonat

főnév
  • gyorsvonat, gyors (bizalmas), expresszvonat, expressz (bizalmas)

röntgenfelvétel

főnév
  • radiogram, röntgenkép

pusztaság

főnév
  • rónaság, puszta, füves vidék, mező, mezőség
  • kopárság, kietlenség
  • ugar, parlag

szerelvény

főnév
  • vonat
  • alkatrész, berendezés, tartozék, szerelék, armatúra (idegen), rekvizitum (idegen)
  • felszerelés, holmi, cókmók

tájékozatlan

melléknév
  • járatlan, tapasztalatlan, gyakorlatlan, avatatlan, tudatlan, elmaradott, zöldfülű, laikus, naiv

parancs

főnév
  • felszólítás, utasítás, parancsolat, meghagyás, parancsolás (régies), ukáz (régies), vezényszó, kommandó (régies)
  • rendelet, szabályzat, diktátum, rendelkezés, fermán (régies), ordré (régies), ediktum (régies)
  • előírás, akarat

őz

főnév
  • őzike, bambi (bizalmas), őzgida, villás

meghazudtol

ige
  • ellentmond, megcáfol, rácáfol, letagad, tagad, elutasít, visszautasít, érvénytelenít, érvénytelennek nyilvánít, megdönt, learedál (tájnyelvi), dezavuál (idegen)
  • meghamisít, eltorzít, kiforgat, félremagyaráz

pelerin

főnév
  • körgallér
  • köpeny, köpönyeg, malaclopó (tréfás)

tanácstalanság

főnév
  • tehetetlenség, határozatlanság, tétovázás, habozás, zavar, zavartság, döntésképtelenség

térfoglalás

főnév
  • térhódítás
  • terjeszkedés

házasságkötés

főnév
  • esküvő, egybekelés, nász, menyegző, lakodalom, frigyre lépés
  • családalapítás
  • házasodás, nősülés
  • férjhezmenetel

viszály

főnév
  • ellenségeskedés, viszálykodás, ellentét, háború, háborúskodás, torzsalkodás, villongás, konfliktus, veszekedés, perpatvar, szóváltás, összezördülés, összeütközés, civódás, marakodás, átavita (tájnyelvi), ortály (régies), nézeteltérés, nézetkülönbség, súrlódás, széthúzás
  • (régies): viszontagság, baj

utoljára

határozószó
  • utolsóként, utolsónak, utolszor, utolsósorban
  • utolsó ízben
  • végül, végre, végezetül, ultimó
  • elvégre, utóvégre, végtére, végre is, végül is

szétver

ige
  • összezúz, szétzúz, széjjelzúz, összetör, széttör, tönkretesz, elpusztít
  • szétüt
  • széjjelver, szétkerget, széjjelkerget, szétzavar, széjjelzavar, szétugraszt, széjjelugraszt, szétszór, széjjelszór, tönkrever, lever, megsemmisít

szelelőlyuk

főnév
  • léleklyuk, szellőzőnyílás
  • légakna, szellőzőakna, kürtő

szörnyű

melléknév
  • szörnyűséges, borzalmas, borzasztó, félelmetes, hátborzongató, hajmeresztő, elképesztő, rettenetes, rettentő, riasztó, ijesztő, iszonyú, iszonyatos, pokoli, őrjítő, rémes, rémítő, förtelmes, katasztrofális, terribilis (idegen)
  • ádáz, bősz, utálatos, undok, veszekedett, ocsmány, kriminális (bizalmas), vérlázító, vérfagyasztó, tragikus, égbekiáltó
  • nagyfokú, mérhetetlen, éktelen, horribilis, roppant, irtózatos, rettentő, monstruózus (idegen)

úrhatnám

melléknév
  • uraskodó, úrhatnám, előkelősködő, urizáló

színvonal

főnév
  • szint, felület, sík
  • nívó, minőség, mérték

serdül

ige
  • felnő, fejlődik, érik, növekedik, növekszik, cseperedik, felgindárodik (tájnyelvi)
  • kamaszodik, bimbózik
  • (tájnyelvi): perdül, fordul

szűklátókörűség

főnév
  • korlátoltság, szemellenzősség, kicsinyesség, provincializmus

útjelző

főnév
  • jelzőtábla, útmutató
  • határkő
  • bója