süvít, süvölt szinonimái

ige
  • zúg, sivít, visít, üvölt, ordít, fütyül, dudál, fúj, sípol, tutul (tájnyelvi), dúdol (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

néha

határozószó
  • időnként, időközönként, esetenként, elvétve, olykor, időről időre, némelykor, néhanapján, néha-néha, koronként, olykor-olykor, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-másszor, alkalomadtán, egyszer-egyszer, ritkán, gyéren, hellyel-közzel, imitt-amott, itt-ott, alig, nagy ritkán, kivételesen, alkalmilag
  • (régies): hajdan, egykor, régen

katonáskodik

ige
  • szolgál
  • vitézkedik (régies), harcol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a süvít, süvölt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

sóhajtozik

ige
  • sóhajt
  • nyög, nyöszörög, halédezik (tájnyelvi)
  • epekedik, áhítozik, sóvárog, vágyakozik
  • panaszkodik, sipárog (tájnyelvi), fohászkodik
  • bánkódik

realitás

főnév
  • valóság, tény, való, hitelesség
  • igazság

ragály

főnév
  • fertőzés, kór, járvány, kórság, betegség, métely (régies), dögvész, nyavalya, pestilencia (régies), infekció (szaknyelvi), contagio (szaknyelvi), epidémia (szaknyelvi), vész, csapás

patologikus

melléknév
  • patológiás (szaknyelvi), beteges, kóros, rendellenes

stimulál

ige
  • élénkít, serkent, felajz, feldob, felráz, felvillanyoz, fokoz, növel, gyorsít, doppingol (bizalmas), aktivál, kokszol (szleng)
  • felpezsdít, vitalizál, regenerál, reaktivál (szaknyelvi), megújít
  • ösztönöz, ösztökél, buzdít, bátorít, biztat, lelkesít, sarkall, tüzel, gerjeszt, szít, hajt, spannol (bizalmas)
  • késztet, felkelt, kivált, indít, előidéz, okoz, ihlet, motivál, inspirál

szenátus

főnév
  • felsőház, tanács

országgyűlési

melléknév
  • parlamenti, diétai (régies)

okvetetlenkedik

ige
  • akadékoskodik, fontoskodik, kellemetlenkedik, istentelenkedik (tájnyelvi), aprólékoskodik, alkalmatlankodik, bakafántoskodik (régies), abajgat, buzerál (szleng)
  • zavar, zaklat, kötekedik Sz: a kákán is csomót keres
  • lábatlankodik

löveg

főnév
  • ágyú, pattantyú (régies)

őr

főnév
  • őrálló (régies), őrszem, ajtónálló, strázsa, garde (idegen), darabont (régies), vigyázó (régies), felvigyázó, felügyelő, csősz, bakter, cerberus (bizalmas), silbak (bizalmas), éjjeliőr, várta (régies)
  • parkőr
  • gardedám (régies)
  • testőr, védelmező, őrző, védő, támasz, oltalmazó, gorilla (szleng)

szervezet

főnév
  • életműség (régies), organizmus (idegen)
  • fizikum, alkat
  • apparátus, közület, intézmény, egyesülés, társaság, testület, egyesület, cég, organizáció (idegen)
  • gépezet
  • felépítés, rendszer, tagozódás, kötelék

szükséghelyzet

főnév
  • kényszerhelyzet, szükségállapot
  • válság, krízis, kutyaszorító, vészhelyet

gyöngytyúk

főnév
  • gyöngyös (tájnyelvi)

valódi

melléknév
  • igazi, őszinte, valós, hiteles, hamisítatlan, eredeti, originális, tősgyökeres, tőrőlmetszett, született, autentikus, virtigli (bizalmas), igazolt, saját kezű, igazándi (tájnyelvi)
  • vérbeli
  • természetes, élethű, egyszerű, keresetlen, mesterkéletlen, közvetlen
  • tényleges, valóságos, effektív

továbbáll

ige
  • elmegy, odábbáll, elszelel, elillan, eltávozik, megszökik

szabadalmaz

ige
  • szabadalmat ad, kiváltságol (régies)

sitt2

főnév
  • (szleng): börtön, fogda, fogház, fegyház, tömlöc, dutyi (bizalmas), áristom (régies), kóter (régies), karcer (régies), jég (szleng)

szegély

főnév
  • szegélydísz, bordűr, paszomány, sujtás, szegőszalag, ruhahajtóka, bortni (idegen), szegőzsinór, szövetszél, passzé (idegen), korc (tájnyelvi)
  • szél, perem, karima, párkány, káva, kantni (szaknyelvi), koszorú, szegés
  • margó

tojásszén

főnév
  • brikett

szakosít

ige
  • specializál, képez, szakképesítést ad
  • (szaknyelvi): szortíroz (bizalmas), szétválogat, szelektál

rekvirál

ige
  • összeszed, behajt, összeharácsol, összeszerez (tájnyelvi)

szembenállás

főnév
  • ellentét, szembehelyezkedés, ellentétesség, oppozíció (szaknyelvi), antagonizmus

torzó

főnév
  • töredék, fragmentum (idegen)
  • befejezetlen, csonk