torzó szinonimái

főnév
  • töredék, fragmentum (idegen)
  • befejezetlen, csonk

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hazudós

melléknév
  • hazug, hazudozó, szavahihetetlen, link (szleng), ezredes (szleng), százados (szleng), háryjános, fillentő (régies), elegy-belegy (tájnyelvi) Sz: hozzászokott a cigány lovon nyargalni; sok eresztékje van a beszédének; rovásra hazudik; egy szava sem igaz

fényűző

melléknév
  • luxuriózus (régies), pompás, pompázatos, pompázó, pazar, fejedelmi, főúri, nagystílű, fényes, költséges, drága, bőséges, lukulluszi (lakoma)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a torzó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

térül-fordul

ige
  • jön-megy, járkál, jár-kel, kószál, bóklászik, koslat, kujtorog, gyüszmékel (tájnyelvi), kajtat (tájnyelvi)

szorít

ige
  • összeszorít, fog, nyom, présel, sajtol, feszít, markol, szorongat
  • ráerősít, ráfeszít, rászorít
  • (ruhadarab): nyom, vág, szűk, szoros, fojtogat
  • visszaszorít, üldöz, visszaver
  • (tájnyelvi): kerget, hajszol, sürget
  • (valakit valamire): kényszerít, erőszakol, erőltet, rábír, kötelez
  • (időt): szakít
  • (valakiért): izgul, szurkol, drukkol (bizalmas)

színezet

főnév
  • szín, színeződés, színezés (régies), színárnyalat
  • jelleg, sajátosság
  • látszat, külső, külszín

sűrít

ige
  • összefoglal, tömörít, koncentrál, összesít, egyesít, rövidre fog, kivonatol, megkurtít, körvonalaz, dióhéjban mond el
  • töményít, vastagít (tájnyelvi), kondenzál (szaknyelvi), lepárol
  • összenyom, sajtol, komprimál (szaknyelvi), zsúfol
  • beránt, behabar, öregít (tájnyelvi)

titkos

melléknév
  • rejtett, ezoterikus (szaknyelvi), elrejtett, leplezett, titkolt, álcázott
  • titokzatos, megmagyarázhatatlan, okkult
  • ismeretlen (imádó), névtelen, anonim
  • burkolt, észrevétlen
  • földalatti

ugyanakkor

határozószó
  • egyidejűleg, egy időben, szintakkor (régies)
  • egyszerre, azalatt
  • (bizalmas): egyszersmind, egyben, egyúttal

robbant

ige
  • felrobbant, szétrobbant
  • (kőzetet): repeszt, porlaszt, jöveszt (szaknyelvi)
  • feloszlat, felbomlaszt

repülőtér

főnév
  • légikikötő, reptér, aerodrom (idegen), madártér (szleng)

ne

módosítószó
  • (durva): tessék, nesze, itt van

sáfrány

főnév
  • fűszersáfrány, krókusz (szaknyelvi)

uszadék

főnév
  • hordalék, uszovány (régies)

vánkos

főnév
  • párna, fejpárna, fejalj (régies), putok (tájnyelvi)

jól

határozószó
  • helyesen, gondosan, pontosan, alaposan, kifogástalanul, sikeresen, hibátlanul, tökéletesen, eredményesen, klasszul (bizalmas), annak a rendje és módja szerint
  • megfelelően, megfelelő módon, helyénvalóan, célszerűen
  • illendően, illedelmesen, udvariasan, fegyelmezetten, kulturáltan, civilizáltan
  • kedvezően, előnyösen, szépen, tetszetősen, ízlésesen, csinosan, gazdagon, bőven, busásan, jócskán, szenzációsan (bizalmas)
  • üdvösen, hasznosan, szerencsésen
  • kielégítően, tűrhetően, meglehetősen, egészségesen, kellemesen, hangulatosan, remekül, pompásan, istenien, fantasztikusan, szenzációsan (bizalmas)
  • gondatlanul, zavartalanul, nyugodtan, egyetértésben, harmonikusan, boldogan
  • alaposan, tüzetesen, nagyon, derekasan, istenesen, keményen, erélyesen, ugyancsak, hathatósan, igen, becsületesen, emberül (tájnyelvi), vitézül (tájnyelvi)
  • biztosan, határozottan, gyorsan, flottul (idegen)
  • világosan, tisztán, élesen, markánsan

zuhanyoz

ige
  • tusol, letusol, fürdik

totojázik

ige
  • bíbelődik, piszmog, szöszmötöl, vacakol, tetvészkedik (durva), szarakodik (durva), gatyázik (szleng), lacafacázik (bizalmas)

termelési

melléknév
  • gyártási, előállítási, produkciós, feldolgozó, összeállító

túlél

ige
  • visszamarad, hátramarad, megmarad, megőrződik, tovább tart, tovább él
  • átvészel, kiáll, kibír, életben marad, fennmarad, megél (választékos), kihever, megúszik (bizalmas)

zavart

melléknév
  • fölkevert, zavaros, homályos
  • zavarodott, bomlott, tébolyodott, elmeháborodott, bolond, őrült, féleszű, abnormális, eszeveszett, hibbant
  • kábult, narkós (bizalmas), kokós (szleng), anyagos (szleng)
  • feszélyezett, megilletődött
  • izgatott, ideges, nyugtalan, zaklatott, zilált, felindult, feldúlt, kiegyensúlyozatlan, kapkodó
  • tanácstalan, tétova, bizonytalan, határozatlan
  • elképedt, megrökönyödött, meghökkent, megdöbbent, meglepett
  • piruló, szégyenlős

tördel

ige
  • aprít, darabol, morzsál, morzsol, tördös (tájnyelvi), törmel (tájnyelvi), szakmatol (tájnyelvi)

szöveggyűjtemény

főnév
  • szemelvénygyűjtemény, olvasókönyv, kresztomátia (szaknyelvi), antológia, analekta (szaknyelvi)

tündöklik, tündököl

ige
  • ragyog, sugárzik, fénylik, világít, csillog, csillámlik, tündörög (tájnyelvi)
  • kiemelkedik, kitűnik, kimagaslik, kiválik, brillíroz

zörren

ige
  • csörög, csörren