sitt1 szinonimái

főnév
  • törmelék, szemét, hulladék, málladék, omladék, rom

sitt2 szinonimái

főnév
  • (szleng): börtön, fogda, fogház, fegyház, tömlöc, dutyi (bizalmas), áristom (régies), kóter (régies), karcer (régies), jég (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

leroskad

ige
  • lerogy, alél, ájul, összeroskad, összeesik, összerogy, leszédül, lehanyatlik, ájuldoz, leroggyan, összenyaklik
  • ledől, összedől, leomlik

ámpolnavirág

főnév
  • pletykakata, tarka pletyka, zebravirág
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a sitt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

sánta

melléknév
  • mozgássérült, járáshibás (szaknyelvi), bicegő, sántikáló, bicebóca (bizalmas), topa (tájnyelvi), batla (tájnyelvi), böcöri (tájnyelvi), csámpás (tájnyelvi), csötölős (tájnyelvi), döce (tájnyelvi)

puhul

ige
  • lágyul, gyengül, petyhüdik, porhanyul, lottyad, fő, fől, köved (tájnyelvi)
  • enged, enyhül

pótanyag

főnév
  • pótszer, szurrogátum (idegen)

ötlet

főnév
  • elgondolás, meglátás
  • sziporka, tipp (bizalmas), elmeszikra (régies)
  • gondolat, javaslat, invenció, éca (bizalmas), écesz (szleng)
  • találmány, furfang

sereglik

ige
  • gyűlik, gyülekezik, csoportosul, összejön (bizalmas), összeverődik
  • tódul, csődül, özönlik, árad, ömlik

számlál

ige
  • számol, számba vesz, olvas (tájnyelvi), megolvas (tájnyelvi), megszámol
  • elsorol, megnevez, sorjáz, előszámlál
  • áll (valamiből)
  • (régies): tart (valaminek), tekint (valaminek), besorol (valahova), számít (valahova)

nyúlszívű

melléknév
  • gyáva, félénk, ijedős, bátortalan, kishitű

nyegle

melléknév
  • hányaveti, hetyke, kérkedő, dicsekvő, öntelt, önhitt, pimasz, szemtelen, fennhéjázó
  • udvariatlan, figyelmetlen
  • (régies): csaló, csalárd, himpellér, sarlatán

lenyom

ige
  • lelapít, leprésel, leszorít, ledöngöl (tájnyelvi), ledöncöl (tájnyelvi)
  • letapos, letapod, legázol
  • leteper, letipor, lefektet
  • leültet
  • (nehezen) lenyel, legyűr
  • (árat): csökkent, leszállít
  • (időt) eltölt, letölt
  • (bizalmas): elvégez, befejez

olvadás

főnév
  • enyhülés, felengedés
  • ellágyulás, meghatódás, elérzékenyülés

százszázalékos

melléknév
  • hiánytalan, teljes, abszolút (idegen), maradéktalan

színtiszta

melléknév
  • vegyítetlen, keveretlen, tiszta, hamisítatlan, százszázalékos, valódi
  • csupa, merő

gonosz I.

melléknév
  • rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
  • aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
  • pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös

uzsonnázik

főnév
  • ozsonnázik (tájnyelvi), uzsonnál (tájnyelvi)

természetrajz

főnév
  • biológia, természetleírás, természethistória (régies)

skalp

főnév
  • (szleng): trófea

saját

névmás
  • tulajdon, maga, önnön (választékos), ennen (régies), ten (régies), ön-
  • egyéni, magán, külön, privát, maszek (bizalmas)
  • szubjektív

szabad I.

melléknév
  • korlátozatlan, akadálytalan, önkéntes, tetszőleges, akadálymentes, kényszermentes
  • megengedett
  • független, önálló, autonóm, szuverén, önrendelkezésű
  • felszabadított
  • kiszabadított
  • kötetlen, fesztelen, zavartalan, természetes, szabályozatlan Sz: él, mint az égi madár
  • üres
  • lehatárolatlan
  • fedetlen, burkolatlan, csupasz
  • elfoglaltság nélküli, időmilliomos
  • facér, társtalan, egyedülálló
  • nőtlen
  • hajadon
  • ingyenes, térítésmentes

teoretikus

melléknév
  • elméletekkel foglalkozó, bölcselő, filozófus
  • elméleti, absztrakt, elvont, filozofikus, bölcseleti, feltételezett

sóvárog

ige
  • vágyik, vágyakozik, eped, epedezik, áhít, áhítozik, szomjazik, szomjúhozik (választékos), eseng (választékos), emésztődik, él-hal (valamiért) (bizalmas), kíván, óhajt, esenkedik (régies), ácsingózik, remeg a vágytól, liheg (pejoratív), ádázik (tájnyelvi), cerkedezik (tájnyelvi)

rácáfol

ige
  • megdönt, megcáfol, halomra dönt (érvet), bizonyít, bebizonyít
  • ellentmond, ellenkezik, meghazudtol

szakkifejezés

főnév
  • terminus (szaknyelvi), terminus technicus (szaknyelvi), műszó, szakszó, mesterszó (régies)

termelés

főnév
  • gyártás, előállítás, produkció, készítés, létrehozás, feldolgozás, összeállítás, összeszerelés, kinyerés (szaknyelvi)