süket szinonimái

melléknév
  • siket (választékos), nagyothalló, csökkent hallóképességű, halláskárosult, töksüket (bizalmas), földsüket (bizalmas), sükebóka (tájnyelvi), nehézhalló (tájnyelvi) Sz: nem hallja a harangszót; a fülén ül; süket, mint az ágyú
  • (bizalmas): botfülű
  • figyelmetlen, szórakozott
  • közönyös, érzéketlen
  • ügyefogyott, együgyű, ostoba, fafejű, szamár, tökfilkó, nehézfejű, kuka (tájnyelvi), buta, bárgyú, tompa agyú, mafla, hülye
  • (telefon): rossz, néma
  • (szleng): unalmas, haszontalan
  • felesleges
  • (vidék): csendes, néma, elhagyatott

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tör

ige
  • tördel, zúz, tör-zúz, aprít, darabol, felapróz, morzsol, díbol (tájnyelvi)
  • tilol
  • (diót, mandulát, mogyorót): feltör, pucol
  • letör, csíp, lecsíp
  • (cipő): kidörzsöl, feltör, nyom, horzsol, felhorzsol
  • fáraszt, gyötör, kínoz
  • (töri magát): fárad, vesződik, törekszik, iparkodik, küzd
  • (esküt): megszeg
  • (valamerre, valahova): igyekszik
  • (valakire): támad, ront, rohan, fenekedik (régies)

trükk

főnév
  • csel, cselfogás, fortély, csalás, ravaszság, furfang, beugratás, attrakció, kunszt (bizalmas), csalafintaság, átejtés (bizalmas), átverés (bizalmas), sumák (szleng), svindli (bizalmas), simli
  • bűvészmutatvány, bűvészkedés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a süket szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

sitt2

főnév
  • (szleng): börtön, fogda, fogház, fegyház, tömlöc, dutyi (bizalmas), áristom (régies), kóter (régies), karcer (régies), jég (szleng)

rátapad

ige
  • hozzátapad, rásimul, hozzásimul, ráragad
  • (tekintet) odairányul

rádióadás

főnév
  • közvetítés, rádióközvetítés, adás, sugárzás, hírközlés

passió

főnév
  • (Jézusé): szenvedés, kínszenvedés, szenvedéstörténet
  • passiójáték

spontán II.

határozószó
  • önként, szabadon
  • ösztönösen, önkéntelenül, őszintén, közvetlenül, egyenesen, rögtön

szemez3

ige
  • beolt, olt, beojt, berak (tájnyelvi), nemesít

ordítozik

ige
  • kiáltozik, lármázik, hangoskodik, ricsajozik, ordibál, üvöltözik
  • veszekedik, perlekedik

ódivatú

melléknév
  • divatjamúlt, ómódi, ódon, avult, régimódi, régies, hajdani, régi vágású, azelőtti, idejétmúlt, elavult, elévült, túlhaladott, ósdi, avítt, maradi, özönvíz előtti, kivénhedt

lopakodik

ige
  • lopózik, lopódzik, lopódzkodik, lopózkodik, óvakodik, settenkedik, setteng, surran
  • buddog (tájnyelvi), kecmeredik (tájnyelvi), köntörfarol (tájnyelvi), köntörködik (tájnyelvi), lopánkodik (tájnyelvi)
  • (könny): tolul, szökik, jön

önkényeskedik

ige
  • hatalmaskodik, tirannizál (régies), basáskodik, zsarnokoskodik

szerencsés

melléknév
  • mázlis (bizalmas), mázlista (bizalmas), sikeres, boldog, fortunátus (régies), burokban született, menő (szleng) Sz: a varjú is neki krákog; a sövényt kolbászból fonja, sódarral támogatja; ablakon hányják be neki; almát szed a száraz fáról is; az istennyila is csak mellette csap le; csillaga van; disznója van; disznóról is gyapjút nyír; elkapta a szürke ló farkát; elkerülte a szelet; elnyerte az aranyperecet; feléje fordítja a fehér ló a farkát; feljött a csillaga; feltette a bársonysüveget; forog a malma; gályáját igen jó szellők fújdogálják; ha szarba markol, az is arannyá válik a kezében; hó hátán is kincset ás és talál; jó órában született; jól imádkozott; kazalban a szénája; kiskirállyá lett; még az ökre is borjadzik; megette a fehér kutyaszart; mindent az ablakon vetnek be neki; nagyobb szerencséje, mint maga; ő is a szőke tehén borja; ördöge van; Riska tehén fia; szerencsefűre talált; szerencsés csillagzat alatt született; tenyerén hordozza a szerencse; vetett ágyba fekszik
  • baj nélküli
  • kedvező, áldásos, eredményes, előnyös
  • szerencsét hozó, biztató

szúnyogháló

főnév
  • légyháló

gyógyvíz

főnév
  • termálvíz, gyógyforrás, forrásvíz, ásványvíz

válás

főnév
  • elkülönülés, elszakadás, búcsúzás
  • bontás (szaknyelvi)
  • (valamivé): átváltozás, átalakulás

torlódás

főnév
  • forgalmi dugó, dugó (bizalmas), forgalmi akadály, fennakadás

sülve-főve

határozószó
  • elválaszthatatlanul, folytonosan, jóban-rosszban, mindig

sima

melléknév
  • egyenletes, egyenes, sík, lapos
  • fodrozatlan, csendes, békés, nyugodt, nyugalmas
  • ránctalan, redőtlen, kisimult
  • tükörsima, csúszós, síkos, nyálkás
  • puha, finom, bársonyos, lágy
  • borotvált, szőrtelen, szőretlen (régies)
  • csiszolt, választékos, könnyed
  • simulékony, alkalmazkodó, udvarias
  • egyszerű, zavartalan, akadálytalan, gördülékeny, könnyű

szavatosság

főnév
  • garancia, jótállás, kezesség
  • óvadék, kaució (régies)

titkolódzik, titkoló

ige
  • alakoskodik, titokzatoskodik, konspirál (idegen), disszimulál (idegen), sugdolódzik Sz: van valami a füle mögött

szájkosár

főnév
  • fakapica (régies), kaponca (tájnyelvi)
  • (bizalmas): cenzúra

reggelizik

ige
  • früstököl (régies), fölöstökömözik (régies)

szélhámosság

főnév
  • csalás, szemfényvesztés, ámítás, rászedés, becsapás, szédelgés, humbug (bizalmas), svindli (bizalmas), svihákság (bizalmas), szélhámoskodás, stikli (bizalmas), bunda (szleng), trükk

tompor

főnév
  • fenék, far, ülep, hátsó fertály, hátsó (bizalmas), altáj, fundus (tájnyelvi), koffer (bizalmas), segg (durva), sejhaj (bizalmas), valag (durva), ülőgumó (tréfás), popsi (bizalmas), popó (bizalmas), tunika (bizalmas)
  • (régies): csípő, derék