ódivatú szinonimái

melléknév
  • divatjamúlt, ómódi, ódon, avult, régimódi, régies, hajdani, régi vágású, azelőtti, idejétmúlt, elavult, elévült, túlhaladott, ósdi, avítt, maradi, özönvíz előtti, kivénhedt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tárgy

főnév
  • dolog, holmi, eszköz, cikk, portéka, egy-más, cucc (bizalmas), cókmók
  • ügy
  • objektum (szaknyelvi)
  • téma, tartalom, anyag
  • kérdés
  • tantárgy

dalárda

főnév
  • énekkar, énekegyüttes, kórus, dalegylet, dalosegylet, dalkör (régies), dalosszövetség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ódivatú szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyel

ige
  • lenyel, fal, faldos (tájnyelvi), töltöz (régies)
  • habzsol, faldoklik (régies)
  • magába fojt, tűr
  • belélegez, beszív, befogad

mikroba

főnév
  • mikroorganizmus (szaknyelvi), mikroszervezet (szaknyelvi), baktérium (szaknyelvi), kórokozó

mentő I.

melléknév
  • védelmező, szabadító, védő, oltalmazó (választékos), enyhítő

megfésül

ige
  • (hajat): átfésül, kifésül, kibont
  • frizurát készít
  • gerebenez, megtisztít

nyűglődik

ige
  • nyűgösködik, nyafog
  • bajlódik, vesződik, kínlódik

őszinte

melléknév
  • nyílt, nyíltszívű, egyenes, egyenes lelkű, igaz szívű (régies), szókimondó, közlékeny, igazmondó, igazszóló (régies) Sz: nem árul zsákbamacskát; nyelvén a szíve; nyitott kártyával játszik
  • igaz, valódi, átérzett, keresetlen, közvetlen, kendőzetlen, leplezetlen, mesterkéletlen, baráti, meghitt, szívbeli, szívből jövő, színezetlen (régies), színletlen (régies), spontán, bizalmas (barátság)

leszállópálya

főnév
  • kifutópálya

lel

ige
  • talál, ráakad, rábukkan, fölfedez, rátalál, kitud (tájnyelvi)
  • (régies): gyötör, kínoz (betegség)

kacag

ige
  • nevet, hahotázik, göcög (régies), hahotál (tájnyelvi)
  • (gerle) (tájnyelvi): turbékol, búg, bukkurúz

lottó

főnév
  • sorsjáték, szerencsejáték, számsorsjáték (régies), lutri (régies), lottéria (régies)

összeragad

ige
  • összetapad, egyberagad
  • megcsomósodik, összeáll

penna

főnév
  • toll, írótoll, lúdtoll
  • tollhegy

ellentét

főnév
  • ellentmondás, kontraszt (választékos), antagonizmus, oppozíció (szaknyelvi), antitézis (szaknyelvi), kontroverzia (idegen), differencia, diszharmónia, antonímia (szaknyelvi), diszparitás (szaknyelvi), polaritás (szaknyelvi)
  • szembenállás, nézetkülönbség, nézeteltérés, összeütközés, konfliktus, viszály, feszültség
  • (valaminek): ellenkezője, visszája, fonákja, fordítottja, inverze (szaknyelvi)

süvít, süvölt

ige
  • zúg, sivít, visít, üvölt, ordít, fütyül, dudál, fúj, sípol, tutul (tájnyelvi), dúdol (tájnyelvi)

repes

ige
  • örül, ujjong, szárnyal, csapong
  • (régies): repdes, röpdös, röpköd, repesel (tájnyelvi)

okád, okádik

ige
  • hány, kihány, öklendez, felböfög, rókázik, rondít (bizalmas), eldobja a nyulat (szleng), nyúzza a rókát (szleng), kidobja a taccsot (szleng), kipakol (szleng), spukkol (szleng), csandázik (szleng)
  • ont, lövell, zúdít, szór, kibocsát, sugároz, áraszt, kivet

nyakkendő

főnév
  • nyakravaló, kravátli (régies), kultúrmadzag (szleng), bikakötő (szleng), bocikötél (szleng), csirkebél (szleng), tyúkbél (szleng), nyakló (régies), csokornyakkendő

öltöny

főnév
  • férfiruha
  • férfiöltöny
  • ruha, felruha (régies), köntös, felöltő, ancúg (bizalmas), ruházat, viselet, öltözet, öltözék, salni (szleng), kultúröltözet (szleng)

relé

főnév
  • jelfogó
  • reléállomás
  • (régies): postakocsi

olykor

határozószó
  • néha, alkalomadtán, némelykor, néha-néha, hébe-hóba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, időnként, elvétve

mintakollekció

főnév
  • mintagyűjtemény, választék

öreg I.

melléknév
  • idős, agg, megvénült, hajlott korú, koros, matuzsálem, veterán, élemedett, éltes, vén, kipróbált, trottyos (bizalmas), idejeveszett (tájnyelvi), öregecske (tájnyelvi) Sz: megette már kenyere javát; elhullatta már a csikófogait; a szöszt is pösznek mondja; a hamut is mamunak mondja; a cinterem felé fordult már a rúdja; a málét se rághatja; a kriptakulcsot keresi; alkonyodik a napja; attól is fél, hogy az árnyékban megbotlik; csisz el, csosz el, bocskor; csoszog, nem jár; csüng a feje bal felé; egyidős a postaúttal; egyik lába a koporsóban van; eleget próbálja a tűfokot, mégsem találja; elérte a sok péntek (tájnyelvi); elkopott a foga; elunta a frisset, csak a lassút járja; estefelé van; görnyed évei súlya alatt; három lábon jár; hosszú belet húztak neki; inában van már a lotyogó nadrág; kenyerének javát megette; kettő helyett hármat lát; kikopott a sátoros ünnepekből; leánya is vénasszony (nőről); már a bíróságból is kiaggott; már lotyog a nadrágja; már sok karácsonyi szilvát evett; másodszor gyermek; mihelyt botlik, mindjárt esik; nem mai gyerek; nem bírja már a farát; öreg, mint az országút; pép az étke; régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta; sok pénteket ért már; sok húsvéti bárányt megevett; sokat szólott neki a kakukk; szájában két foga tartja az istrázsát; szemheggyel lát, fülheggyel hall; tisztes korú; töpörtő az orcája; tudja, mikor veszett Belgrád; túl van már az innenen; unja már a frisset, csak a lassút járja; vén, mint a postaút; vénebb az országútnál; vénebb a tízparancsolatnál; vénebb a Mátránál; virág volt, kóró lett
  • kemény, rágós, inas, porcogós, csimbókos (tájnyelvi)
  • régi, ócska, viseltes, avult, kopott, ósdi, özönvíz előtti
  • (idő) késő
  • (régies): nagy

rendületlen

melléknév
  • erős, szilárd, sziklaszilárd, mozdulatlan, kemény, fix (bizalmas), stabil
  • állhatatos, megingathatatlan, rendíthetetlen, tántoríthatatlan, hajthatatlan, kérlelhetetlen, kipróbált, kitartó
  • eltökélt, elszánt