önkényeskedik szinonimái

ige
  • hatalmaskodik, tirannizál (régies), basáskodik, zsarnokoskodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kezdet

főnév
  • eleje (valaminek), origó (szaknyelvi), kiindulás, kiindulópont, kezdőpont, megkezdés, megindulása (valaminek), beállta (valaminek)

hebehurgya

melléknév
  • meggondolatlan, felelőtlen, szeles, kapkodó, hirtelenkedő, szeleburdi, szeleverdi (tájnyelvi), kelekótya, kerge, kajla, hebrencs (bizalmas), habrehubri (tájnyelvi), hűbelebalázs (tájnyelvi), sedre (tájnyelvi), heble (tájnyelvi), hedre (tájnyelvi), széllelbélelt, magagondolatlan (régies) Sz: nincs kocsisa az eszének (tájnyelvi); nekimegy, mint bolond tehén a fiának
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a önkényeskedik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

olvas

ige
  • betűz, silabizál, csetil (tájnyelvi)
  • búj, tanulmányoz, belemélyed
  • (tájnyelvi): számlál, számol, megolvas (tájnyelvi)

mutogat

ige
  • mutat, bökdös
  • gesztikulál
  • fitogtat, kérkedik, parádézik, hivalkodik, mutogalódik (tájnyelvi), fitít (tájnyelvi)
  • szellőztet, napvilágra hoz, kitereget, közszemlére tesz, kiállít

monotónia

főnév
  • egyhangúság, egyformaság, unalmasság, köznapiság, prózaiság, szürkeség

megráz

ige
  • megingat, felráz, összeráz, megrenget, megcibál, meglingáz (tájnyelvi), meglógáz, megrázint, megrángat
  • (áram): megüt, megcsap
  • megrendít, megrázkódtat, felzaklat, feldúl, felizgat, lesújt, lever, megdöbbent, meglep, megindít

osztozik

ige
  • osztozkodik, risztel (szleng), részesül
  • megoszt
  • részt vesz, oszt
  • (tájnyelvi): civakodik, veszekedik, perlekedik, vitatkozik

paradox

melléknév
  • önellentmondó, képtelen, helytelen
  • furcsa, fonák, szokatlan, meglepő, meghökkentő

majmol

ige
  • (pejoratív): utánoz, mímel, utánacsinál, imitál, megjátszik, másol, kopíroz (bizalmas), szajkóz (bizalmas)

lottó

főnév
  • sorsjáték, szerencsejáték, számsorsjáték (régies), lutri (régies), lottéria (régies)

kellemes

melléknév
  • jóleső, kellemetes (régies), kellemdús (régies), élvezetes, finom, ízletes, jóízű, édes, édesded, kényelmes, otthonos, kies (vidék) (régies), enyhe (időjárás), lágy (szellő), szép
  • megnyerő, rokonszenves, szimpatikus, barátságos, kedves, nyájas, szívélyes
  • kedvező, előnyös, örvendetes

mazurka

főnév
  • polonéz, lengyelke (régies)

pást

főnév
  • (szaknyelvi): (vívásban) küzdőtér, plans (idegen)
  • (tájnyelvi): pázsit, fű, legelő, rást (tájnyelvi), gyepszőnyeg

postás

főnév
  • kézbesítő, levélkézbesítő, levélhordó, levélhurcoló (tájnyelvi), csomagkihordó, csomagkézbesítő, csomagos
  • lapkihordó

elszigetel

ige
  • elkülönít, eltorlaszol, elrekeszt, izolál, elzár, elválaszt, szeparál, elbarikádoz, elhatárol, kiközösít, bojkottál, lokalizál (szaknyelvi), korlátoz, megszorít, körülhatárol, különválaszt, leválaszt, lekapcsol, befagyaszt

szelence

főnév
  • pikszis (régies), doboz, tok, persely, kazetta, skatulya, ládikó

ruházat

főnév
  • ruha, ruhanemű, viselet, rajtavaló (régies), öltözet, öltözék, toalett, testi ruha (régies), risztung (tájnyelvi), szerelés (szleng)
  • mez, jelmez

önmegtagadás

főnév
  • önmegtartóztatás, önmérséklet, önfeláldozás, önuralom, önsanyargatás, önkínzás, aszkézis (idegen)
  • lemondás

olasz

melléknév, főnév
  • itáliai, olaszországi, talián (régies), talján (régies, választékos), digó (szleng), macskaevő (szleng)

összezsugorodik

ige
  • összeaszik, összeaszalódik, összetöpped, összetöpörödik, megtöpped (tájnyelvi), megtöpörödik, összemegy, összehúzódik, összeugrik (ruhanemű), megcsüpörödik (tájnyelvi), összeszűkül, elcsökevényesedik
  • megcsappan, csökken, megkisebbedik, elolvad, leapad, megfogyatkozik

rosszmájú

melléknév
  • maliciózus, kárörvendő, kaján, epés, gúnyos, démoni, rosszindulatú
  • rossznyelvű, éles nyelvű, fullánkos, maró, rágalmazó, csúfondáros, csípős, szarkasztikus (választékos) Sz: három éle nyelvének, mint a sásnak

őrült I.

melléknév
  • ámokfutó, háborodott, háborodott elméjű, tébolyodott, elmebajos, idióta, bolond, dilis, eszeveszett, eszelős, esztelen, mániákus, buggyant (bizalmas), hibbant (bizalmas), dilinyós (bizalmas), pista (szleng), gyengeelméjű, bomlott agyú, zavart, zavarodott, hülye, féktelen, lökött (szleng)
  • képtelen, túlzó, hihetetlen, valószínűtlen, borzasztó, nagyarányú, nagyfokú, nagyméretű
  • tébolyító

nádor

főnév
  • nádorispán (régies), palatinus (régies), palotagróf (régies), nagyúr (régies)

palotás

főnév
  • (régies): ajtónálló, őr, testőr, gárdista (régies), hajdú

rugalmas

melléknév
  • hajlékony, hajlítható, plasztikus, rugékony, flexibilis, képlékeny, alakítható, idomítható, elasztikus
  • ruganyos, visszapattanó
  • alkalmazkodó, simulékony, bölcs, engedékeny, rávehető, rábírható