ordítozik szinonimái

ige
  • kiáltozik, lármázik, hangoskodik, ricsajozik, ordibál, üvöltözik
  • veszekedik, perlekedik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szubtropikus

melléknév
  • szubtrópusi

szikes

melléknév
  • (talaj): sziksós, sós, cserjeges (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ordítozik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyúltagy

főnév
  • hátsó agy, nyúltvelő

molett

melléknév
  • teltkarcsú, telt, kövérkés, gömbölyű, gömbölyded, párnás, testes, dundi, dundus (bizalmas), duci (bizalmas), pufók, pufi (bizalmas), jó húsban levő, terebélyes

mezőváros

főnév
  • argárváros, oppidum (idegen)

megjegyzés

főnév
  • hozzászólás, észrevétel, hozzáfűznivaló, meglátás, magyarázat, megállapítás, véleménynyilvánítás, hivatkozás, reflexió, annotáció (választékos), obszerváció (régies), észrevevés (régies), aranyköpés (bizalmas), beköpés (szleng), bemondás (bizalmas), benyögés (szleng)
  • kommentár, jegyzet
  • bírálat

olajfestmény

főnév
  • olaj, olajkép

összetipor

ige
  • összetapos, összetör, összezúz, összegázol, összetapod (tájnyelvi), elnyom, megsemmisít

litánia

főnév
  • imádság
  • vecsernye (tájnyelvi)
  • (hosszadalmas) felsorolás, beszéd
  • panaszkodás, panaszáradat, sirám, siránkozás

leszállópálya

főnév
  • kifutópálya

kapocs

főnév
  • csat, boglár (régies), kösöntyű (régies), fibula (szaknyelvi), agraffe (idegen)
  • összefüggés, kapcsolat, viszony
  • híd
  • kötőtag, kötelék, kopula (idegen), nexus

majmol

ige
  • (pejoratív): utánoz, mímel, utánacsinál, imitál, megjátszik, másol, kopíroz (bizalmas), szajkóz (bizalmas)

pallér

főnév
  • építőmester, kőműves, építésvezető, felvigyázó, felügyelő, előmunkás, munkavezető

pint

főnév
  • ejtel (régies)

előkelő I.

melléknév
  • úri, nagyúri, nemesi, arisztokratikus, nobilis (idegen), kékvérű Sz: magas ágyból való; ezüstkanállal a szájában született
  • kiemelkedő, elsőrangú, kiváló, illusztris
  • választékos, finom, kifinomult, disztingvált

szalonképes

melléknév
  • alkalmas, odaillő, illedelmes
  • udvarképes (régies)

ritkán

határozószó
  • nagy ritkán, elvétve, elszórtan, alig, hébe-hóba, hébe-korba, néha, néha-néha, néhanapján, nagy néha, időnként, némelykor, egyszer-másszor, egyszer-egyszer, időközönként, hellyel-közzel, olykor-olykor, alkalmilag, alkalomadtán, esetenként, nemigen

orgyilkos

főnév
  • bérgyilkos, brávó (régies), sicarius (régies), asszaszin (régies)

nyugállomány

főnév
  • nyugalom, nyugdíj

őrültség

főnév
  • elmebetegség, bolondság, őrület, téboly, eszelősség, hülyeség, elmebaj
  • marhaság (bizalmas), agyrém, esztelenség, ostobaság, baromság

réteges

melléknév
  • rétegzett, táblás (szaknyelvi), leveles, lemezes (szaknyelvi), lamellás (szaknyelvi), rétes (tájnyelvi)

otthon II.

határozószó
  • odahaza (bizalmas)

mostohatestvér

főnév
  • féltestvér, kocatestvér (tájnyelvi), vitrigtestvér (tájnyelvi)

összehasonlíthatatla

melléknév
  • hasonlíthatatlan, páratlan, egyedülálló, inkomparábilis (idegen), utolérhetetlen, utánozhatatlan

rikolt

ige
  • kiált, rikkant, rikít (tájnyelvi), rivalg (régies), kurjant, harsog, ordít, üvölt, visít, sivít, sikolt, sikít, süvölt, orgonál (tájnyelvi)