nyiszál szinonimái

ige
  • (bizalmas): vagdal, metél, sarabol, nyeszetel (tájnyelvi), szegdel (régies), szeldel (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tallóz, tallózik

ige
  • szedeget, gyűjtöget, gyűjt, tarlóz (régies), babrikál (tájnyelvi), csikészik (tájnyelvi), kórász (tájnyelvi), mezgerél (tájnyelvi), kalászol (tájnyelvi)
  • böngész, szemelget, válogat
  • (lapot) szemléz

spicc2

főnév
  • (bizalmas): mámor, kapatosság
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nyiszál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nemzetgyűlés

főnév
  • (régies): országgyűlés, parlament
  • országház

ménes

főnév
  • lócsorda
  • méntelep

megtüzesít

ige
  • átizzít, hevít, izzít, meghevesít (tájnyelvi)

megágyaz

ige
  • ágyat vet, ágyat bont, megágyal (tájnyelvi), megvackol (tájnyelvi), ágyaz, megvet (ágyat), megcsinálja az ágyat, felágyal (tájnyelvi)
  • beágyaz, ágyat bevet, összeágyaz
  • (szleng): elbánik (valakivel)

nyaggat

ige
  • piszkál, zaklat, bosszant, háborgat, molesztál, gyötör, macerál (bizalmas), vegzál (régies), abajgat, szekíroz (bizalmas), szekál (bizalmas), nyúz, buzerál (szleng), nem hagy békén
  • unszol, nyüstöl (bizalmas)
  • fogdos, húzgál, cibál

oxigén

főnév
  • éleny (régies), légeny (régies)

lehetetlenség

főnév
  • képtelenség, lehetetlen, oktalanság, ostobaság, abszurdum, nonszensz (bizalmas), paradoxon, kivihetetlenség
  • (régies): semmiség

lebeszél

ige
  • eltanácsol, eltérít (szándékától), elriaszt, eltántorít, óva int
  • lemondat
  • (régies): leszól

jegygyűrű

főnév
  • karikagyűrű, mátkagyűrű

leszállít

ige
  • házhoz szállít, letesz, lerak, lead, liferál (idegen)
  • alábbszállít, csökkent, leértékel, lecsökkent, kisebbít, leszorít, lenyom, mérsékel, apaszt

önzés

főnév
  • egoizmus (idegen), önösség (régies), individualizmus (idegen), énközpontúság, önszeretet, önérdek, egocentrikusság, egocentrizmus (idegen), énkultusz, nárcizmus (idegen)
  • számítás

paraszti

melléknév
  • vidéki, falusi, népi, rusztikus, póri (régies)
  • földművelő, mezőgazdasági

elhagyott

melléknév
  • elhagyatott, társtalan, magányos, magára hagyott, magára maradt, kitett, lelenc, talált, árva
  • kóbor, bitang, gazdátlan, elárvult, elhanyagolt (állat)
  • lakatlan, néptelen, üres, kihalt, kietlen, puszta, élettelen, uratlan (régies)

sós

melléknév
  • sózott, megsózott, besózott, sótartalmú
  • elsózott
  • szikes
  • (tájnyelvi): rosszmájú, csípős nyelvű

rátapint

ige
  • megtapint, megérint
  • rájön, eltalál, kitalál, ráhibáz, rátalál

nyolcszög

főnév
  • oktogon (választékos)

nélkülözhetetlen

melléknév
  • pótolhatatlan, elengedhetetlen, létfontosságú, szükséges, alapvető, elemi, fontos, életbevágóan fontos, lényegi, lényeges, sarkalatos, funkcionális, múlhatatlan (régies), elkerülhetetlen, kikerülhetetlen, fő-fő, elsőrendű, kényszerű, velejáró

olykor

határozószó
  • néha, alkalomadtán, némelykor, néha-néha, hébe-hóba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, időnként, elvétve

rákap

ige
  • felvesz, felkap (bizalmas), ráterít, magára terít, magára vesz
  • rászokik, hozzászokik

ó1

melléknév
  • ódon, ősi, ősrégi, prehisztorikus (szaknyelvi), archaikus, antik, klasszikus, egykori, hajdani, volt, vén (választékos)
  • elavult, avult, elhasznált, ósdi, idejétmúlt, régimódi, vaskalapos (pejoratív)
  • levitézlett
  • (tájnyelvi): régi, sokéves, állott

mérgesít

ige
  • dühít, ingerel, bosszant, idegesít, hergel, felháborít, felajz, bőszít (választékos), dühbe hoz, kihoz a sodrából, cukkol (bizalmas), haragra gerjeszt, zrikál (szleng), cikiz (szleng), szekál (bizalmas), vegzál (régies), kellemetlenkedik, nyúz (bizalmas), megőrjít, pukkaszt

ortodox

melléknév
  • görögkeleti
  • igazhitű, óhitű
  • konvencionális, hagyományos, maradi, vaskalapos

ráruház

ige
  • átruház, átenged, felruház (valamivel), megbíz, rábíz
  • ráírat