jegygyűrű szinonimái

főnév
  • karikagyűrű, mátkagyűrű

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

oldalt

határozószó
  • féloldalt, oldalvást, félre

ócsárol

ige
  • becsmérel, szid, megszid, megszól, lehord (bizalmas), csepül (tájnyelvi), abcúgol (bizalmas), gyaláz, rosszall, szapul (bizalmas), leszedi a szenteltvizet (valakiről), kifogásol, pocskondiáz, mocskol, lemarház, csácsárol (tájnyelvi), lekárpál (tájnyelvi), gácsmál (tájnyelvi), piszmál (tájnyelvi), mindenfélének elmond, rongyol (régies) Sz: mindennek csak úgy viccit-vaccát hányja
  • alábecsül, kisebbít, kevésre tart, lealacsonyít, fitymál, kicsinyel, lenéz, bagatellizál (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jegygyűrű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

irányelv

főnév
  • alapelv, szempont, útmutatás, iránymutatás, irányvonal, direktíva (idegen), normatíva, életelv, vezérelv, vezérfonal, vezéreszme, maxima (idegen), zsinórmérték, előírás, célkitűzés

hercegnő

főnév
  • hercegkisasszony, királylány (bizalmas), princessz (régies), infánsnő (szaknyelvi)

hattyúdal

főnév
  • hattyúének (régies), búcsú, elköszönés, befejezés, utolsó mű, utolsó fellépés

gyarapodás

főnév
  • növekedés, növedék, fejlődés, progresszió, nagyobbodás, szaporodás, szaporulat, sokasodás, felhalmozódás, felgyülemlés, akkumuláció (idegen), erősödés, fokozódás, öregbedés (régies)
  • hízás

ízlés

főnév
  • gusztus (bizalmas), ízlelés, ízlet (tájnyelvi)
  • beállítottság, felfogás, szokás, modor, érdeklődés, tetszés
  • finomság, választékosság, szépérzék
  • divat, sikk (bizalmas), elegancia, módi (bizalmas), bonton (régies)

kavar

ige
  • kever, habar (régies), kötyföl (tájnyelvi), kütyül (tájnyelvi), pempetyel (tájnyelvi), karéjol (tájnyelvi)
  • zavar, összekuszál, bonyolít, kutyul (bizalmas), beleüti az orrát

sort

főnév
  • sortnadrág, rövidnadrág, kisnadrág
  • forrónadrág

fogyatékos

melléknév
  • hiányos, hézagos, elégtelen, hibás, téves, pontatlan, helytelen, selejtes, ingatag (érvelés)
  • hibás, testi hibás, nyomorék, rokkant, ütődött (bizalmas), kóros, gyengeelméjű, sérült, defektes (régies), beteg, hibbant, erőtlen, visszamaradt

fikció

főnév
  • koholmány, kitaláció, kitalálás, elmeszülemény, képzelődés, agyrém, képzelem (régies)
  • feltevés, feltételezés

egybeolvaszt

ige
  • összeforraszt, összeolvaszt, összekever, vegyít, elegyít, kontaminál (szaknyelvi), összemos, egyesít, fuzionáltat, összevon, összekapcsol, összecsatol, összeilleszt, összeköt, összefűz, összekovácsol, összeházasít, ötvöz belefoglal, amalgámoz (idegen)

főzőfülke

főnév
  • teakonyha, benyíló

kendő

főnév
  • keszkenő (régies)
  • fejkendő, vállkendő, stóla, nagykendő, berliner (tájnyelvi)
  • törlőruha, törlőkendő, portörlő, konyharuha, edénytörlő, edénykendő

kifolyó

főnév
  • csurgó, eresz, vízköpő

letargikus

melléknév
  • fásult, közönyös, közömbös, érdektelen, érzéketlen, kedvetlen, mísz, egykedvű, levert, rezignált, életunt, részvétlen, borongós, mélabús, búskomor, tompult, enervált, deprimált, apatikus, indolens (idegen), blazírt, depressziós, fád, spleenes (régies), fancsali

kőszál

főnév
  • szikla, szirt, kőszirt

jel

főnév
  • jelzés, jeladás, szignál, gong
  • figyelmeztetés, intés, célzás, ómen
  • jegy, bélyeg, megjelölés, rovás, stigma
  • cégér (régies), címer (régies), márka, védjegy, logó, embléma
  • jelkép, ikon, szimbólum
  • (választékos): sírkő, emlékoszlop, emlékjel
  • tünet, szimptóma (szaknyelvi), ismérv, ismertetőjel, ismertetőjegy
  • nyom, maradvány

intézkedik

ige
  • utasít, dönt, döntést hoz, rendelkezik, rendel, elrendel, rendet teremt, irányít, dirigál, eligazít, statuál, parancsolgat, diszponál (szaknyelvi), odahat, megszab, eljár, beavatkozik, lép

kantin

főnév
  • büfé
  • étkezde, menza, kajálda (szleng)
  • vegyesbolt

könnyű

melléknév
  • súlytalan, csekély súlyú, habkönnyű, leheletkönnyű, pehelykönnyű
  • sovány, törékeny, vézna, karcsú, légies
  • vékony, lágy, finom, lenge (választékos), áttetsző, szellős, leheletvékony, lebegő, lengő (választékos), lengeteg (tájnyelvi)
  • gyenge, könnyen csúszó (választékos), diétás (idegen), kalóriaszegény, fűszerezetlen, könnyen emészthető, silány (pejoratív)
  • egyszerű, pofonegyszerű, világos, érthető, komplikációmentes, gyerekjáték, nyilvánvaló, semmiség, sima (bizalmas), potya (szleng), sétagalopp (szleng), tuti (bizalmas), hótkönnyű (szleng)
  • veszélytelen, enyhe, zökkenőmentes, akadálytalan, háborítatlan, könnyen kezelhető
  • gondtalan, vidám, élénk, fesztelen, derűs
  • szórakoztató, könnyed, kellemes
  • könnyelmű, szabados, illetlen, erkölcstelen, szeméremsértő, szemérmetlen, léha, ledér, könnyűvérű, dévaj (választékos), laza (bizalmas), frivol, feslett, céda (pejoratív), disznó (pejoratív)

jóképű

melléknév
  • vonzó, csinos arcú, megnyerő, jóvágású
  • szemrevaló, kellemes, tetszetős, mutatós

hidegvérű

melléknév
  • hűvös, rendíthetetlen, nyugodt, flegmatikus, érzéketlen, megfontolt, józan, komoly, szenvtelen, fegyelmezett
  • közönyös, közömbös, halvérű
  • gátlástalan, kegyetlen, könyörtelen, brutális, embertelen, durva, barbár
  • (régies): fázékony, fázós, fagyos, hidegvette (régies)

kárhoztat

ige
  • rosszall, helytelenít, hibáztat, megró, korhol, szidalmaz
  • átkoz, elátkoz, perhorreszkál (idegen)
  • (valamire valakit): ítél, kényszerít

körüli

melléknév
  • környéki, táji
  • körülbelüli