megszerez szinonimái

ige
  • elér, elnyer, birtokba vesz, magáévá tesz, megkap, hozzájut (valamihez), magához ragad, megkaparint, elbirtokol, elszipkáz (szleng), felhajt (bizalmas), előkerít, kieszközöl, összeszed, szert tesz, kezébe ragad, kerít, happol (szleng), elmar (szleng), elhappol (bizalmas), elvarnyúz (szleng)
  • megnyer, meghódít, kiérdemel
  • megvásárol, megvesz, előteremt, beszerez
  • (tájnyelvi): megtold, megtetéz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sűrűsödik

ige
  • tömörül, gyülekezik, sokasodik
  • szaporodik, gyakorodik

kesztyű

főnév
  • (régies): bilincs
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megszerez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megkettőz

ige
  • kettőztet, megdupláz, megkétszerez, duplikál (idegen)

levendula

főnév
  • (tájnyelvi): reverenda, papi ruha, leverenda (tájnyelvi)

lendületes

melléknév
  • energikus (idegen), dinamikus (idegen), életerős
  • határozott, erőteljes, erélyes, kemény
  • tüzes, élénk, friss, eleven lelkes, lelkesítő

középső

melléknév
  • közbülső, közbenső, közbeeső, mediális (szaknyelvi)
  • felező

megpofoz

ige
  • felpofoz, megver, felképel, pofon üt, arcul üt, pofoz, nyaklevest ad (bizalmas), bérmál (tájnyelvi), fejbekel (tájnyelvi), megnyakal (tájnyelvi), lekever egyet (bizalmas), ad egy fülest (bizalmas), beakaszt egyet (szleng), bemos egyet (szleng), betámaszt egyet (szleng)

miliő

főnév
  • környezet, atmoszféra, keret, kör, háttér, légkör, klíma, levegő, vidék, környék
  • asztalközép

zenekari

melléknév
  • orkesztrális (idegen)

kiskirály

főnév
  • kényúr, zsarnok, basa, diktátor, oligarcha (idegen), potentát (régies), despota, királyka (régies)
  • (tájnyelvi): vőlegény
  • (tájnyelvi): ökörszem

kínálás

főnév
  • ajánlás, ajánlat, kínálat, kínálgatás, tessékelés, kedveskedés

használ

ige
  • felhasznál, igénybe vesz, forgat, alkalmaz, fordít (valamire)
  • hasznosít, hasznára fordít, hasznát veszi (valaminek), hasznot húz (valamiből), kiaknáz
  • alkalmaz, él (valamivel)
  • (valakinek): hasznára van, hasznára válik, hat, javára van, javára válik, javára szolgál, egészségére szolgál, segít, üdvös, jót tesz
  • foganatja van, célra vezet
  • (tájnyelvi): fogyaszt, felhasznál
  • eszik

kizár

ige
  • kicsuk
  • kirekeszt, távol tart
  • eltávolít, kiállít, leléptet (bizalmas), diszkvalifikál (idegen), prekludál (régies), bojkottál, kiközösít, kiátkoz, kitagad, kigolyóz (szleng), exkommunikál (idegen)
  • eltanácsol, kicsap, kitilt, exmatrikulál (idegen), relegál (régies)
  • megakadályoz, kiküszöböl, kikapcsol, elhárít, eliminál (idegen)

mócsing

főnév
  • hajnövesztő (bizalmas), bőrnye, cubák (tájnyelvi), zsírcafat
  • (szleng): férfi, ember, pasas (bizalmas)

negyedik

számnév
  • negyed (régies)

csekkszámla

főnév
  • folyószámla, bankszámla

pótkocsi

főnév
  • utánfutó
  • oldalkocsi

örömittas

melléknév
  • örömmámoros, elragadtatott, boldog, jókedvű, önfeledt, vidám

megszitál

ige
  • megrostál, átrostál, megtisztít

megittasodik

ige
  • megrészegedik, felönt a garatra, lerészegedik, becsíp, berúg, leissza magát, gajdosodik (régies), beszeszel (bizalmas)
  • megmámorosodik, megrészegül, megittasul (választékos), elbódul

menny

főnév
  • mennyország, paradicsom, túlvilág
  • másvilág
  • üdvösség
  • (választékos): boldogság, gyönyörűség, gyönyör
  • ég, égbolt, égboltozat
  • világűr, világegyetem, mindenség, éter
  • mennybolt

önkínzás

főnév
  • önsanyargatás, önmarcangolás, önvád, önemésztés
  • önostorozás, flagelláció, aszkézis
  • emésztődés, gyötrődés, tépelődés

megüzen

ige
  • tudtul ad, hírül ad, értesít
  • megír

locsoló

főnév
  • öntözőkanna, locsolókanna
  • vízfecskendő, gumitömlő, slag (bizalmas)
  • locsolóautó, locsolókocsi, öntözőkocsi
  • (húsvétkor): locsolkodó, öntözködő, öntöző

mesterség

főnév
  • szakma, iparág
  • hivatás, pálya, foglalkozás, praxis, professzió (idegen), élethivatás, karrier, ipar
  • készség, jártasság, ügyesség

örök I.

melléknév
  • múlhatatlan, állandó, tartós, örök időre szóló, elévülhetetlen, változtathatatlan, maradandó, örök érvényű, örökkévaló, örökké tartó, örökös
  • halhatatlan, örökéletű, hervadhatatlan, időtálló
  • életre szóló, sírig tartó, életfogytig tartó
  • megszakítatlan, folytonos, permanens, szakadatlan, véget nem érő, szűnni nem akaró