megszitál szinonimái

ige
  • megrostál, átrostál, megtisztít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

éltes

melléknév
  • idős, koros, élemedett, élemetes (régies), étemes (régies), meglett, tisztes korú, hajlott korú, előrehaladott korú, öreg, öregecske, agg (választékos), aggott (választékos), elaggott, vén, vénecske

gáztűzhely

főnév
  • gázfőző, gázsparhelt, sparhelt (tájnyelvi), takaréktűzhely, tűzhely
  • gázrezsó, rezsó, gázfőzőlap, gázforraló, gázmelegítő, gázégő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megszitál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megkondul

ige
  • megszólal, megzendül, felhangzik
  • megcsendül, kolompol

levetkőzik, levetkez

ige
  • levet, leöltözik (tájnyelvi), lekötözködik (tájnyelvi), kicsomagolja magát (szleng), kibújik (valamiből), kiugrik a göncből (szleng), ledobja a fehérneműt (szleng), ledobja a textilt (szleng)
  • (tájnyelvi): lesoványodik, lefogy, megcsappan, megvékonyodik, lead
  • (tájnyelvi): elszegényedik, elszegényül (tájnyelvi), leszegényedik, elnincstelenedik, elnyomorodik, tönkremegy, legatyásodik (bizalmas), koldusbotra jut

lényeg

főnév
  • állag (régies), szubsztancia (szaknyelvi), esszencia (idegen), értelem, érdemi rész, fődolog
  • foglalat, sűrítmény, szinopszis, summa (bizalmas), rezümé
  • veleje, magva, párlata, kvintesszenciája, fácitja (régies)
  • (szleng): pénz, dohány (szleng), dudva (szleng), guba (szleng), korpa (szleng), lé (szleng), lóvé (szleng), steksz (szleng), suska (szleng), zsozsó (szleng), mani (szleng)

kőzet

főnév
  • kő, kavics, ásvány

megrágalmaz

ige
  • meggyanúsít, bemocskol, befeketít, megvádol, bevádol, besároz, bepiszkol, leránt, eláztat (bizalmas), meghurcol, meggyaláz, megbecsmél (tájnyelvi), becsületébe gázol, sárral dobál, hírbe hoz, áskálódik Sz: kígyót-békát kiált rá; veszett nevét költi; csorbát ejt a becsületén; cégérré teszi; a nyelvén hordja

mimóza

főnév
  • érzőke, pirkavirág, nebáncsvirág
  • aranyharmat
  • (jelzőként): érzékeny, sértődékeny, nebáncsvirág

zengzet

főnév
  • (régies): zengés, szép hangzás, hangzat (régies)
  • zene, zenélés
  • dallam
  • (régies): költemény, dal, ének
  • szózat

kisorosz

főnév, melléknév
  • ukrán, kárpátukrán, rutén, ruszin

kinéz

ige
  • kipillant, kitekint, kiles, kibámul, kikukkant, kikukucskál (bizalmas), kikandikál, kikémlel
  • kimegy, kisétál, kiugrik
  • (tájnyelvi): kilátszik, kikandikál, kilóg
  • (valamiből): látszik, sejthető, kitűnik, megmutatkozik, kisejlik (régies)
  • (valahogyan): fest, mutat
  • kiolvas, lemásol, kipuskáz (bizalmas), lepuskáz (bizalmas), lenéz
  • kiszemel, kipécéz, kiszúr, kiválaszt, kijelöl, kitűz, szemügyre vesz, kikeres, kifürkész

haszonbér

főnév
  • haszonbérlet, árenda (régies)

kizsigerel

ige
  • kibelez, megtisztít
  • kimerít, kifáraszt, igénybe vesz, kiszipolyoz, kizsákmányol, tönkretesz
  • megbírál, megkritizál, kiveséz

modifikáció

főnév
  • módosítás, változtatás, átalakítás
  • módosulás, megváltozás, elváltozás
  • (szaknyelvi): módosulat, változat

négyszögletes

melléknév
  • négyszögű, tetragonális (szaknyelvi), kvadrátos (tájnyelvi), négyzetes, négyzet alakú

cseles

melléknév
  • furfangos, ravasz, csavaros, csalafinta, fortélyos, rafinált, agyafúrt, elmés, fondorlatos, fineszes (szleng), fifikás (bizalmas), minden hájjal megkent, leleményes, trükkös (bizalmas)

pótszer

főnév
  • szurrogátum (idegen), pótanyag, pótlék

őrtorony

főnév
  • vigyázótorony, lestorony, barbakán (idegen)
  • tűztorony
  • sasfészek

megszorít

ige
  • szorossá tesz, meghúz, megfeszít
  • megfog, megmarkol, megragad
  • beszorít, bekényszerít, szorongat
  • csökkent, korlátoz, szigorít, gátol, megszab, megnyirbál, szűkít, redukál, megnyes, szűkebbre szab, limitál, kontrahál (régies)

megjelenik

ige
  • előkerül, felbukkan, belép, előbukkan, beállít, ott terem (valahol), feltűnik, betoppan, előtűnik (választékos), mutatkozik (választékos), megvillanik (régies), előjő (régies), elővetődik (régies), föltetszik (régies), felmutat (tájnyelvi), beesik (bizalmas), bezuhan (bizalmas), kompareál (idegen)
  • szembetűnik, látszik, mutatkozik, jelentkezik, előtűnik, keletkezik, fellép, kiütközik, kiüt, visszatükröződik, felmerül, felvetődik, megtetszik (régies), megmutatózik (tájnyelvi)
  • kijön (bizalmas), napvilágot lát, nyomtatásba kerül, sajtóba kerül, elhagyja a sajtót, kiadják

meó

főnév
  • felülvizsgálat, vizsgálat, ellenőrzés, kontroll

önöz

ige
  • magáz, becsül (tájnyelvi), megkegyelmez (tájnyelvi)

megválogat

ige
  • disztingvál, megrostál

logikus

melléknév
  • ésszerű, racionális, következetes, okszerű, józan, okos, értelmes, épkézláb, érthető, világos, áttekinthető, rendezett, belátható, felfogható, egyértelmű, szabatos, pontos, nyilvánvaló, magától értődő, látni való, szemmel látható, evidens, célszerű, jól átgondolt

messzelátó II.

főnév
  • távcső, látcső, teleszkóp, gukker (bizalmas)

örökös I.

melléknév
  • örökkévaló, örökké tartó, állandó, örök, örök időkre szóló, maradandó, időtálló, perpetuális (idegen), permanens, szüntelen, szakadatlan, változatlan, folytonos, életfogytiglani
  • kiapadhatatlan