önkínzás szinonimái

főnév
  • önsanyargatás, önmarcangolás, önvád, önemésztés
  • önostorozás, flagelláció, aszkézis
  • emésztődés, gyötrődés, tépelődés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

étkezik

ige
  • eszik, táplálkozik, kosztol (bizalmas), fogyaszt, lakomázik, lakmározik, falatozik, eszeget, eddegél, majszol, kanalaz, bekebelez, tömi a majmot, zabál (szleng), kajál (szleng), kosztolódik (tájnyelvi)

gavallér

főnév
  • lovag (bizalmas), úriember, gentleman, úr, ficsúr (régies), dandy (régies), cavalier (idegen), arszlán (régies), nemesember, világfi, bonviván, piperkőc, uracs (régies)
  • (régies): udvarló, szerető, kedves, partner, barát, hódoló
  • (jelzőként): bőkezű, nagyvonalú, előzékeny, gáláns
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a önkínzás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

olvasmány

főnév
  • olvasnivaló, könyv, lektűr
  • szentlecke
  • lecke, szemelvény

muzsik

főnév
  • paraszt, földműves, földművelő, pór (régies), gazdálkodó, gazda, farmer, szántóvető (régies), falusi, vidéki, csorvasz (tájnyelvi), csahúr (tájnyelvi), bögőcs (tájnyelvi)

mora

főnév
  • haladék, késedelem, halasztás
  • (szaknyelvi): (rövid) szótag

megreggelizik

ige
  • (tájnyelvi): megfrüstököl (tájnyelvi), megfölöstökömözik (tájnyelvi)

otromba

melléknév
  • idomtalan, aránytalan, tenyeres-talpas, esetlen, trampli (durva), dimatlan (tájnyelvi), döher (tájnyelvi), plump (szleng), alaktalan, ormótlan, formátlan, vaskos, félszeg, suta
  • műveletlen, faragatlan, bárdolatlan, neveletlen, rusztikus, mucsai (durva), parlagi, primitív, triviális (régies), duddó (tájnyelvi), parasztos, mokány (régies), csiszolatlan, goromba, közönséges, modortalan, pallérozatlan, nyers
  • durva, csúnya, idétlen, zaftos, borsos, sületlen, útszéli, alpári, obszcén, alantas, mocskos, trágár, vulgáris

paraj

főnév
  • spenót, spinót (tájnyelvi), pinóta (tájnyelvi)
  • paréj (tájnyelvi), gyom, dudva, laboda (tájnyelvi)

major1

főnév
  • majorság (tájnyelvi), gazdaság, tanya, kisbirtok, porta, uradalom
  • (régies): községi bíró, falnagy (tájnyelvi), folnagy (tájnyelvi)

lovagias

melléknév
  • udvarias, előzékeny, figyelmes, tapintatos, szolgálatkész, gáláns, kedves, szívélyes, szíves, segítőkész, készséges, nobilis (idegen)
  • becsületbeli (ügy)

kelletlen

melléknév
  • kedvetlen, mogorva, kényszeredett, vonakodó, húzódozó, fanyalgó, fancsali, mísz (bizalmas), ándorodott (tájnyelvi), nyaffadt (tájnyelvi)
  • erőszakolt

meakulpázik

ige
  • beismer (hibát), vádolja magát, mentegetődzik, védekezik

passzió

főnév
  • időtöltés, kedvtelés, élvezet, szenvedély, szeszély, hóbort, hobbi, szórakozás(bizalmas)(pejoratív)

posztó

főnév
  • szövet, daróc, halina, kazimir (régies), filc
  • bakacsin (régies)

elszól

ige
  • elárul, elfecseg, kiszalad a száján, eljár a szája, kikotyog (bizalmas)
  • (elszólja magát): kikotyog (bizalmas), kifecseg, kiszalad a száján, kicsúszik a száján, eljár a szája, eljár a nyelve
  • (elszólja magát): szellent, durrogat, durrant, rotyog (bizalmas), hazagondol (bizalmas), ereszt (bizalmas), elereszt egy pingvint (szleng), elereszt egy fingot (szleng), fingik (szleng), púzik (bizalmas), rákap a karbidra (szleng)

szélesség

főnév
  • bőség, nagyság, kiterjedés, vastagság, latitúdó (idegen), szél (tájnyelvi)
  • (régies): terjengősség

rusztikus

melléknév
  • paraszti, falusias
  • mesterkéletlen, egyszerű
  • otromba, faragatlan, durva

önöz

ige
  • magáz, becsül (tájnyelvi), megkegyelmez (tájnyelvi)

oldalág

főnév
  • oldalhajtás, oldalvesző
  • mellékág

összpontosul

ige
  • koncentrálódik, egyesül
  • tömörül

rothadt

melléknév
  • poshadt, nyálkás, korhadt, redves, reves (tájnyelvi), megrohadt, romlott, erjedt, penészes, pimpós (tájnyelvi), dohos, avas, dögös (tájnyelvi)
  • (durva): hitvány, aljas, elaljasodott, züllött, alávaló, mocskos, galád, tetves (durva), szemét (durva)
  • felbomló, széthulló

örvendetes

melléknév
  • boldogító, kellemes, örömteljes, szerencsés, szívderítő, örvendeztető, vigasztaló (régies), jóleső, örömteli, vidám

nagy I.

melléknév
  • nagyobb, nagyobbacska, nagyocska, nagyobbfajta, öles, jókora, óriási, terjedelmes, kiterjedt, nagyméretű, nagyalakú
  • magas, langaléta, égimeszelő, testes, megtermett, tagbaszakadt, termetes, robusztus, böhöm (bizalmas), drabális (pejoratív), behemót, böhönc (tájnyelvi), busa (tájnyelvi)
  • bő, tágas, téres (régies)
  • sok, tetemes, rengeteg, számottevő, bőséges, végtelen, tömérdek
  • dús, dupla (adag)
  • (idő): hosszú
  • fontos, jelentős, nagyszabású, lényeges, komoly, tekintélyes, felbecsülhetetlen
  • nagyfokú, öreg (hiba), vaskos (tévedés)
  • átütő (siker), extrém, feneketlen, fokozott, gigászi, horribilis, súlyos, titáni, dermesztő (hideg)
  • fölényes (tudás), hatalmas, átlagon felüli, erős, túlságos, baró (szleng), óber (szleng)
  • bődületes, falrengető, emeletes (marhaság), szembeszökő, éktelen (hőség), Isten ellen való (vétek)

pályamester

főnév
  • pályagondnok
  • gyepmester
  • pályaőr, pályafelvigyázó, vasúti felvigyázó

rugdalódzó

főnév
  • csecsemőruha, kezeslábas, totyogó, tipegő, rugi (bizalmas)