megszűr szinonimái

ige
  • átszűr, leszűr, átszivárogtat (régies), filtrál, megtisztít, finomít, derít (szaknyelvi)
  • válogat, megszitál, megrostál
  • átereszt, általereszt, átbocsát

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

perzsel, pörzsöl

ige
  • parázsol (tájnyelvi), megszenesít, porzsol (tájnyelvi)
  • pörköl, pirít, pergel (tájnyelvi)
  • felperzsel, feléget, elpusztít
  • éget, tűz
  • szárít, szikkaszt

itteni

melléknév
  • helyi, helybeli, helybeni
  • közeli, szomszédos, szomszéd
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megszűr szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megkülönböztet

ige
  • felismer, kiválaszt, kiemel, különválaszt, disztingvál, elkülönít, szétválogat, szétválaszt, csoportosít, osztályoz, megbélyegez (régies), differenciál (idegen), különbséget tesz, izolál

libeg

ige
  • lebeg, szállingózik
  • leng, libeg-lobog, lobog, lifeg, hajladozik, lódingol (régies), lódorog (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): szédeleg, imbolyog, tántorog

lépcsőzetes

melléknév
  • teraszos
  • fokozatos, szakaszos, lépésenkénti, apránkénti, stadiális (szaknyelvi)

közköltség

főnév
  • közadakozás

megretten

ige
  • megijed, megriad, megrémül, megborzad, megszeppen, meghökken, megdöbben

mindenhova, mindenho

határozószó
  • mindenüvé, mindenfelé

zord

melléknév
  • szigorú, rideg, mogorva, hűvös, morc, komor, zordon (választékos), marcona
  • barátságtalan, sivár, kopár, kietlen, puszta, lakatlan, vad
  • hideg, kegyetlen, kemény, zimankós, fagyos, metsző, éles, mostoha, vad, farkasordító, kutyagombolyító (tájnyelvi), viharos
  • kedvezőtlen, nyomasztó, gyászos, sötét, fekete, szomorú, örömtelen, kedvetlen
  • kérlelhetetlen, könyörtelen, kegyetlen, kőszívű

kiszab

ige
  • kivág, kimetsz, kihasít, kialakít
  • megállapít, megszab, kimér, rámér, kioszt, kiró, elrendel, megjelöl, utasít, aránylagoz (régies), normál (régies), diktál, dimenzionál (idegen)

kinyit

ige
  • bont, felbont, felnyit, megnyit, felpattint, lecsatol, kikapcsol, kibogoz, kicsomóz, kiold, megenged, kifejt, kiszabadít
  • kitár, feltár, kireteszel, felránt, feltép, feltör, felfeszít, kifeszít, kicsuk (tájnyelvi), kikulcsol (tájnyelvi), megpattant (tájnyelvi)
  • (szájat) kitát, eltát
  • bekapcsol, működésbe hoz, beindít
  • (virág) (tájnyelvi): kinyílik

határoz

ige
  • dönt, döntést hoz, eltökél, eltökéli magát, elszánja magát
  • határozatot hoz, végez, rendelkezik, diszponál (szaknyelvi)
  • jelent, számít, szerepet játszik (valamiben)

kobak

főnév
  • fej, koponya, fő, kupa (bizalmas)
  • (tájnyelvi): lopótök
  • (szleng): rohamsisak, rohambili (szleng), buffkalap, bukósisak

molekula

főnév
  • részecske, korpuszkula (régies), tömecs (régies)

nekiáll

ige
  • nekikezd, nekifog, nekilát, hozzálát, hozzákezd, munkához lát, nekibuzdul, belefog, belekap, megteszi az első lépést
  • (tájnyelvi): nekiesik, nekitámad

csendestárs

főnév
  • kültag, stiller-co (idegen), üzletfél, üzlettárs

pönálé

főnév
  • (szaknyelvi): kötbér (szaknyelvi), bírság, büntetés, bírságpénz, bánatpénz, büntetéspénz

ősz1

melléknév
  • őszülő, őszes, fehér, fehéredő, fehér hajú, szürkülő, ősz, ezüstös, ezüstfehér, deres, hófehér, ezüsthajú (választékos), galambősz, őszbe csavarodott (választékos), kenderfehér (tájnyelvi) Sz: a fejéről nyáron sem akar elmenni a hó; a fejéhez verték a liszteszsákot; belepte a dér a fejét; cinteremvirág a fején; hattyú apától, galamb anyától született; holló volt azelőtt, mármost hattyúvá vált; lisztmalomban őrölt; mákos a feje; megfogta a dér a haját; megvirágzott a mandulafa; sokat járt a nyíresbe
  • (választékos): öreg, idős, éltes, agg, vén, koros, élemedett

megtámaszt

ige
  • támasztékkal ellát, alátámaszt, nekitámaszt, meggyámolít (tájnyelvi), dermeszel (tájnyelvi)

megkeresztel

ige
  • keresztvíz alá tart, elkeresztel
  • elnevez, nevet ad

méretarány

főnév
  • (szaknyelvi): lépték, mérték, arány, mérv, arányosság

önzetlenség

főnév
  • nagylelkűség, áldozatkészség, önfeláldozás, altruizmus (szaknyelvi), önmegtagadás

megverekedik, megver

ige
  • megküzd, megvív, megví (választékos), ölre megy (valakivel), birokra kel(valaki elől)
  • (régies): párbajozik, párbajt vív

lopva

határozószó
  • titokban, titkon, észrevétlen, észrevétlenül, orvul, orozva, a színfalak mögött, alattomban, csendben, loppal (tájnyelvi), suba alatt, szűr alatt (tájnyelvi), mutyiban (tájnyelvi), suttyomban, sutyiban (bizalmas), sub rosa (idegen), fű alatt (bizalmas), stikában (bizalmas), plenkniben (szleng)

metsző I.

melléknév
  • (tájnyelvi): levágnivaló
  • (fájdalom, hideg): éles, hasító, csontig ható, dermesztő, átható, kegyetlen
  • (megjegyzés): sértő, maró, gúnyos, szúrós, csípős, mardosó, szarkasztikus (választékos), fülsértő, elevenbe vágó, szatirikus, kíméletlen, fullánkos, égető, epés

őrült I.

melléknév
  • ámokfutó, háborodott, háborodott elméjű, tébolyodott, elmebajos, idióta, bolond, dilis, eszeveszett, eszelős, esztelen, mániákus, buggyant (bizalmas), hibbant (bizalmas), dilinyós (bizalmas), pista (szleng), gyengeelméjű, bomlott agyú, zavart, zavarodott, hülye, féktelen, lökött (szleng)
  • képtelen, túlzó, hihetetlen, valószínűtlen, borzasztó, nagyarányú, nagyfokú, nagyméretű
  • tébolyító