metsző I. szinonimái

melléknév
  • (tájnyelvi): levágnivaló
  • (fájdalom, hideg): éles, hasító, csontig ható, dermesztő, átható, kegyetlen
  • (megjegyzés): sértő, maró, gúnyos, szúrós, csípős, mardosó, szarkasztikus (választékos), fülsértő, elevenbe vágó, szatirikus, kíméletlen, fullánkos, égető, epés

metsző II. szinonimái

főnév
  • (szaknyelvi): sakter

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tűzálló

melléknév
  • tűzbiztos, tűzmentes, éghetetlen, hőálló, tűzhatlan (régies)
  • samott, jénai
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a metsző szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meggyszín

melléknév, főnév
  • meggyszínű, sötétpiros, sötétvörös, vörös, meggyvörös, rubinpiros, vérpiros, vérvörös, borvörös

másvilág

főnév
  • túlvilág, örökkévalóság
  • menny, mennyország, paradicsom
  • alvilág, hadész (idegen), seol (idegen)

magyaros

melléknév
  • magyar, hazai, honi
  • (étel): fűszeres, csípős, nehéz
  • (szaknyelvi): hangsúlyos, ütemhangsúlyos

láttamoz

ige
  • aláír, kézjegyével ellát, szignál (bizalmas), ellenjegyez
  • hitelesít, jóváhagy, vidimál (régies), coramizál (régies)

mered

ige
  • ágaskodik, nyújtózik, gebeszkedik (tájnyelvi), megfeszül, feláll, kimagaslik, felnyúlik
  • merevedik, megdermed
  • (valahova, valamire): irányul, néz, bámul

nagy I.

melléknév
  • nagyobb, nagyobbacska, nagyocska, nagyobbfajta, öles, jókora, óriási, terjedelmes, kiterjedt, nagyméretű, nagyalakú
  • magas, langaléta, égimeszelő, testes, megtermett, tagbaszakadt, termetes, robusztus, böhöm (bizalmas), drabális (pejoratív), behemót, böhönc (tájnyelvi), busa (tájnyelvi)
  • bő, tágas, téres (régies)
  • sok, tetemes, rengeteg, számottevő, bőséges, végtelen, tömérdek
  • dús, dupla (adag)
  • (idő): hosszú
  • fontos, jelentős, nagyszabású, lényeges, komoly, tekintélyes, felbecsülhetetlen
  • nagyfokú, öreg (hiba), vaskos (tévedés)
  • átütő (siker), extrém, feneketlen, fokozott, gigászi, horribilis, súlyos, titáni, dermesztő (hideg)
  • fölényes (tudás), hatalmas, átlagon felüli, erős, túlságos, baró (szleng), óber (szleng)
  • bődületes, falrengető, emeletes (marhaság), szembeszökő, éktelen (hőség), Isten ellen való (vétek)

korbács

főnév
  • ostor, nagajka (idegen), flagellum (szaknyelvi), kancsuka (tájnyelvi)
  • korbácsütés, korbácscsapás, korbácsolás

kólint

ige
  • (fejbe kólint): fejbe üt, lecsap, somodorint (régies)
  • (fejbe kólint): meglep, megdöbbent, elképeszt

hiteles

melléknév
  • hitelt érdemlő, megbízható, szavahihető, biztos, közhitelű, hitelre méltó, hű, tárgyszerű
  • eredeti, valódi, igazi, hamisítatlan, autentikus, bizonyított, originális, igazolt, szabályos, valóságszerű
  • hivatalos, törvényes, jogos, elismert
  • hitelesített

környékbeli

melléknév
  • közeli, közellevő, környező, kerületi, telepi
  • szomszéd, szomszédos

nappal

határozószó
  • napközben, fényes nappal, napvilágnál, világosban, napvilágon (tájnyelvi)

nyugtat

ige
  • altat, pihentet, hevertet, csicsígat (tájnyelvi), nyugoszt (régies), nyugosztal (régies)
  • csillapít, csitít, csökkent, szedál (szaknyelvi), enyhít, mérsékel, tűrhetőbbé tesz, csígat (tájnyelvi), tompít, lehűt, olt
  • békít, békítget, békéltet, csendesít, kérlel, szelídít, elrendez

dekadencia

főnév
  • hanyatlás, romlás, visszaesés, bomlás, sorvadás, pusztulás

rászoktat

ige
  • ránevel, rákapat, hozzászoktat, hozzáedz, belever (valakibe valamit)

párhuzam

főnév
  • összehasonlítás
  • párhuzamosság, paralelizmus
  • hasonlóság, megfelelés, analógia, egyezés

mézesmadzag

főnév
  • csali, csalétek
  • ígéret

megvarr

ige
  • összeölt, összefércel, bevarr, megöltöget, megaggat (tájnyelvi), meggányol (tájnyelvi)

moziszínész

főnév
  • filmszínész, filmcsillag, filmsztár

pánt

főnév
  • abroncs, gyűrű
  • sarokvas, csuklópánt
  • öv, csík, sáv, szalag
  • vállpánt
  • diadém, fejdísz
  • hajdísz, hajpánt, hajráf (bizalmas)

minimum

határozószó
  • legalább, legkevesebb, legszerényebb számítás szerint(tájnyelvi)

megalapozott

melléknév
  • indokolt, jogos, jogszerű, jogosult, motivált, helyes, helyénvaló, reális, bizonyos, vitathatatlan, tagadhatatlan, megcáfolhatatlan, megingathatatlan, kétségbevonhatatlan, szilárd, stabil
  • átgondolt, logikus, tudatos, felépített

muzeális

melléknév
  • múzeumi
  • régi, ósdi, ódon, idejétmúlt, elavult

páratlan

melléknév
  • párját ritkító, egyedülálló, egyedüli, rendkívüli, hasonlíthatatlan, utánozhatatlan, példátlan, példa nélkül álló, jeles, kitűnő, hallatlan, utolérhetetlen, különleges, kivételes, ritka Sz: nincs mása széles e világon; hetedhét országban nincs párja; nincs párja még a szőgyi nádasban sem; olyan nincs a rézig