őrült I. szinonimái

melléknév
  • ámokfutó, háborodott, háborodott elméjű, tébolyodott, elmebajos, idióta, bolond, dilis, eszeveszett, eszelős, esztelen, mániákus, buggyant (bizalmas), hibbant (bizalmas), dilinyós (bizalmas), pista (szleng), gyengeelméjű, bomlott agyú, zavart, zavarodott, hülye, féktelen, lökött (szleng)
  • képtelen, túlzó, hihetetlen, valószínűtlen, borzasztó, nagyarányú, nagyfokú, nagyméretű
  • tébolyító

őrült II. szinonimái

főnév
  • elmebeteg, bolond
  • megszállottja (valaminek), bolondja (valaminek)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

burgonyabogár

főnév
  • kolorádóbogár, krumplibogár

üdülő II.

főnév
  • üdülőhely, fürdőhely, nyaralóhely
  • üdülőtelep
  • üdülővendég, fürdővendég, nyaralóvendég
  • üdülőépület, nyaraló, hétvégi ház, dácsa (szleng), víkendház
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a őrült szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ortodox

melléknév
  • görögkeleti
  • igazhitű, óhitű
  • konvencionális, hagyományos, maradi, vaskalapos

nagyharang

főnév
  • öregharang

mulatt

főnév
  • félvér, keverék

megszólal

ige
  • szóra nyitja a száját, szóra fakad, megszólamlik (tájnyelvi), megszólamodik (tájnyelvi), megtöri a csendet, szólásra emelkedik, megmukkan (bizalmas), megnyikkan (bizalmas), megkukkan (tájnyelvi), rákezdi
  • felbúg, felzúg, felharsan, felhangzik, megkondul, megcsendül, megzendül, felzendül (választékos), felsír, megpendül
  • megnyilatkozik, megnyilvánul

önkényeskedik

ige
  • hatalmaskodik, tirannizál (régies), basáskodik, zsarnokoskodik

partvonal

főnév
  • partszegély, part, partvidék, tengerpart, tópart, folyópart
  • (szaknyelvi): oldalvonal, taccsvonal, taccs (bizalmas)

markolat

főnév
  • fogantyú, fogó, nyél, bóda (régies), griff (szaknyelvi)

magasság

főnév
  • testmagasság, testhossz, nagyság, termet
  • égbolt, ég, menny, mennybolt, magas, világűr

kérdés

főnév
  • tudakozódás, érdeklődés, informálódás, kérdezés, kérdésföltevés, interpelláció (idegen)
  • probléma, feladvány, rejtély, rejtvény, titok, talány
  • vitapont
  • tárgy, téma

megbolygat

ige
  • megbolydít, felbolygat, megberzeget (régies), gúrál (tájnyelvi), megbizgat (tájnyelvi)
  • felforgat, felborít, megzavar, beleüti az orrát
  • megpiszkál, hozzányúl
  • felzaklat, felkavar
  • (emléket): felelevenít, felfrissít

pendlizik

ige
  • ingázik, ide-oda közlekedik

produkál

ige
  • létrehoz, alkot, teremt
  • termel, gyárt, előállít
  • teljesít
  • felmutat, felhoz, bemutat, nyújt, előteremt, prezentál

elválasztójel

főnév
  • kötőjel

szemlélő

főnév
  • néző, figyelő, fürkésző, bámészkodó, kukkoló (szleng), leskelődő
  • spektátor (idegen), szemtanú, tanú
  • felügyelő, ellenőr, szemlész (régies)

sátáni

melléknév
  • gonosz, kegyetlen, embertelen, ördögi, démoni
  • alvilági, pokoli
  • gúnyos, kárörvendő, kísérteties, hátborzongató

ősbemutató

főnév
  • premier, bemutató

orgona2

főnév
  • orgonabokor, orgonafa, lilabodza (tájnyelvi), spanyolbodza (tájnyelvi), tengeribodza (tájnyelvi), törökbodza (tájnyelvi), szelence (tájnyelvi), siringa (régies)

panaszkönyv

főnév
  • vásárlók könyve

sáfár

főnév
  • ispán, gazdatiszt, tiszttartó (régies), jószágigazgató, intéző, inspektor (régies), majoros (régies), kasznár (régies)

összejön

ige
  • összegyűlik, összeül, összegyülekezik, összesereglik, egybesereglik, összecsődül, összeverődik, összeröffen (bizalmas)
  • összejár, találkozik
  • egybegyűlik, összegyűlik, felgyülemlik, felhalmozódik, tornyosul
  • kibékül, megbékél, megállapodik
  • (bizalmas): sikerül, megvalósul, létrejön
  • összebarátkozik, összehaverkodik, bizalmas viszonyba kerül

napló

főnév
  • diárium (régies), naplójegyzetek, följegyzés
  • naplófüzet
  • emlékkönyv, vendégkönyv
  • jegyzőkönyv, feljegyzések
  • osztálynapló, osztálykönyv, pecatár (szleng)

páratlan

melléknév
  • párját ritkító, egyedülálló, egyedüli, rendkívüli, hasonlíthatatlan, utánozhatatlan, példátlan, példa nélkül álló, jeles, kitűnő, hallatlan, utolérhetetlen, különleges, kivételes, ritka Sz: nincs mása széles e világon; hetedhét országban nincs párja; nincs párja még a szőgyi nádasban sem; olyan nincs a rézig

sarkantyúka

főnév
  • bírósarkantyú, kapucinusvirág, sarkantyúvirág