ősz1 szinonimái

melléknév
  • őszülő, őszes, fehér, fehéredő, fehér hajú, szürkülő, ősz, ezüstös, ezüstfehér, deres, hófehér, ezüsthajú (választékos), galambősz, őszbe csavarodott (választékos), kenderfehér (tájnyelvi) Sz: a fejéről nyáron sem akar elmenni a hó; a fejéhez verték a liszteszsákot; belepte a dér a fejét; cinteremvirág a fején; hattyú apától, galamb anyától született; holló volt azelőtt, mármost hattyúvá vált; lisztmalomban őrölt; mákos a feje; megfogta a dér a haját; megvirágzott a mandulafa; sokat járt a nyíresbe
  • (választékos): öreg, idős, éltes, agg, vén, koros, élemedett

ősz2 szinonimái

főnév
  • lombhullás, lombhullatás, indián nyár, vénasszonyok nyara, aranyősz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lendület

főnév
  • nekilendülés, lendületvétel, nekirugaszkodás, elán, nekibuzdulás, svung (bizalmas), buzgalom, hév, erőbedobás, intenzitás, tempó, rukk (idegen), gőz, iram, iramat (régies), ugrás
  • dinamika (idegen), dinamizmus (idegen), rös (régies)

berezel

ige
  • (bizalmas): becsinál (bizalmas), bekakál (bizalmas), beszarik (durva), bepiszkít (választékos)
  • (szleng): megijed, beijed, berosál (szleng), rájön a frász (szleng), begyullad, betropecol (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ősz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ostorcsapás

főnév
  • korbácsütés

nagykorúság

főnév
  • felnőttség, érettség
  • szabadság, függetlenség, önállóság

munkaerő

főnév
  • munkavállaló, munkás, dolgozó, alkalmazott
  • munkabírás, energia

megtakarít

ige
  • félretesz, összegyűjt, összerak, összespórol, felhalmoz, összekuporgat, összekapar (bizalmas), összegüzül (bizalmas), félrerak, tartalékol, eltesz, megspórol (bizalmas), rezervál (bizalmas)
  • (tájnyelvi): megtisztít, megpucol (bizalmas)

önt

ige
  • borít, dönt, tölt, zúdít, ont, csurgat, csórint (tájnyelvi), zuhint (tájnyelvi), loccsant, löttyent, lottyant, csöpögtet
  • hozzákever, hozzávegyít
  • kiönt, márt, formába önt, mintáz
  • kifejez, megformál, megfogalmaz, megszövegez
  • csepegtet, kelt, ébreszt, támaszt

pasztell I.

melléknév
  • világos, finom, visszafogott
  • tompa, fakó, kifakult

martinász

főnév
  • martinos, olvasztár, olvasztómunkás, kohász, öntőmunkás, öntő

magnó

főnév
  • magnetofon
  • videómagnó

kerekít

ige
  • gombolyít, gömbölyít, görbít, (választékos), (szájat) csücsörít
  • rögtönöz, improvizál
  • (számot): kipótol, kikerekít, felkerekít

megcéloz

ige
  • célba vesz, beirányoz, nekiszegez, puskavégre fog, becéloz
  • címez

pénzember

főnév
  • bankár, bankvezér (régies), bankigazgató

proklamál

ige
  • kihirdet, kikiált, közhírré tesz
  • kijelent, kinyilvánít

elvesz

ige
  • magához vesz, elhúz, elránt, átvesz, elszed, lecsíp
  • elkoboz, elragad, elrabol, megkaparint, csen, csór, elmarkol, elkarmol (tájnyelvi), elzsebel, elmar (szleng), elzabál (bizalmas), elcsikar (tájnyelvi), elhappol (szleng), elharácsol (régies), elbitorol (régies), eldúl (régies)
  • ellop, elemel, eltulajdonít, eloroz, megfúj (szleng), elcsakliz (bizalmas), hozzányúl (valamihez), lenyúl (szleng), megdézsmál, elsikkaszt
  • kivon, levon
  • igénybe vesz, elfoglal, kitölt
  • feleségül vesz, nőül vesz, beköti a fejét, oltárhoz vezet, feleséget vesz (tájnyelvi), asszonyt visz a házhoz, megfeleségesedik (tájnyelvi)

széna

főnév

se

kötőszó
  • sem, szintén ne

összeakad

ige
  • (valakivel): találkozik, belebotlik, ráakad, megismerkedik
  • összeütközik

oroz

ige
  • lop, eltulajdonít, elemel, elcsen, szerez, tolvajol (tájnyelvi), elcsór (szleng), meglovasít (szleng)
  • plagizál

pánt

főnév
  • abroncs, gyűrű
  • sarokvas, csuklópánt
  • öv, csík, sáv, szalag
  • vállpánt
  • diadém, fejdísz
  • hajdísz, hajpánt, hajráf (bizalmas)

sajtóközlemény

főnév
  • közlemény, újságcikk, újsághír
  • kommüniké (szaknyelvi)

összemorzsol

ige
  • szétmorzsol, széttördel, szétdörzsöl, elmorzsál, megsúrol (tájnyelvi), aprít
  • összezúz, összeroncsol, ízzé-porrá tör, megőröl, pozdorjává tör
  • szétver, felmorzsol, megsemmisít, elpusztít

napvilág

főnév
  • napfény, napsütés, verő (tájnyelvi), verőfény, világosság
  • nyilvánosság

párhuzam

főnév
  • összehasonlítás
  • párhuzamosság, paralelizmus
  • hasonlóság, megfelelés, analógia, egyezés

sátáni

melléknév
  • gonosz, kegyetlen, embertelen, ördögi, démoni
  • alvilági, pokoli
  • gúnyos, kárörvendő, kísérteties, hátborzongató