megretten szinonimái

ige
  • megijed, megriad, megrémül, megborzad, megszeppen, meghökken, megdöbben

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mégiscsak

határozószó
  • végül, utoljára, mindamellett, mindazonáltal, végtére, de

egyetlen I.

melléknév
  • egy, egyetlenegy, egyedüli, egy árva, egy szál
  • (pénzről tagadásban): egy huncut, egy megveszekedett, egy ócska, egy büdös
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megretten szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meghonosodik

ige
  • elterjed, megtelepedik, meggyökeresedik, gyökeret ver, szokássá válik, divatba jön, lábra kap (választékos), felkapják (választékos), bekerül (tájnyelvi), akklimatizálódik, állandósul

leszól

ige
  • lehurrog, kritizál, gyaláz, káromol, pocskondiáz, lepiszkol, simfel (bizalmas), ócsárol, becsmérel, lekicsinyel, lecikiz (bizalmas), leszapul, ledorongol (bizalmas), megszól
  • lekiált, leüzen
  • letelefonál

lekopog

ige
  • (bizalmas): legépel, lepötyög (bizalmas), leír

követelés

főnév
  • parancs, elvárás, sürgetés, kikényszerítés, kierőszakolás, vindikálás (idegen)
  • járandóság, tartozás

megmozdít

ige
  • megmozgat, megemel, megindít, elmozdít, megmoccant, megpöccint (tájnyelvi), mozgat, motivál
  • buzdít, serkent, elmozdít a holtpontról

mészkő

főnév
  • márga, holdtajték (régies)

zajong

ige
  • lármázik, hangoskodik, kiabál, zsibong, zsivajog, zsinatol (tájnyelvi), ricsajozik, rivalg (régies), randalírozik, zenebonázik, csataráz (tájnyelvi), csirimpol (tájnyelvi)
  • zúg, morajlik
  • lázong, forrong, elégedetlenkedik, zúgolódik, háborog, zavarog

kiradíroz

ige
  • kitöröl, kidörzsöl, kigumiz (tájnyelvi), kivakar, levakar, eltávolít, töröl, deleál

kikötőhely

főnév
  • kikötő, rév, révhely, révpart, hajórév, horgonyzóhely, kikötőváros, kikötőgát, rakodópart, rakpart, móló, dokk

harc

főnév
  • harcolás, összecsapás, háború, hadviselés, ütközet, csata, csatározás, tusa, viadal, viadalom (régies), baj (régies)
  • verekedés, mérkőzés, vetélkedés, dulakodás, hadakozás, viaskodás
  • civakodás, civódás, torzsalkodás, ellentét, konfliktus, viszály, perpatvar, csetepaté
  • küzdelem, küzdés, küszködés, igyekezet, erőfeszítés, erőlködés, vesződés, kínlódás

kiutasítás

főnév
  • kitiltás, kitoloncolás, száműzetés
  • kiűzés, elkergetés, kidobás, eltávolítás, kicsapás, kizárás, menesztés

mindennapos

melléknév
  • naponkénti, mindennapi, gyakori
  • szokásos, rutin, szokott, szokványos
  • hétköznapi, közönséges, általános, apró-cseprő, kicsinyes, banális, közhelyszerű, sablonos, elcsépelt, átlagos, triviális, köznapi, átlag, tucat, semmitmondó

nagyváros

főnév
  • világváros, főváros, metropolisz, megapolisz (idegen)

csapadékhiány

főnév
  • esőhiány, szárazság, aszály

pólus

főnév
  • sark, sarok
  • véglet, szélsőség, túlzás, extremitás (idegen), szertelenség

önt

ige
  • borít, dönt, tölt, zúdít, ont, csurgat, csórint (tájnyelvi), zuhint (tájnyelvi), loccsant, löttyent, lottyant, csöpögtet
  • hozzákever, hozzávegyít
  • kiönt, márt, formába önt, mintáz
  • kifejez, megformál, megfogalmaz, megszövegez
  • csepegtet, kelt, ébreszt, támaszt

megrongál

ige
  • tönkretesz, elront, sért, összetör, deformál, roncsol, eltorzít, elcsúfít, harcképtelenné tesz, elpusztít, megsziszál (tájnyelvi)

meghajt1

ige
  • hajt, hajszol, megkerget, megszalaszt, megfuttat, meghajszol, elcsigáz, megzavar, sarkall, ösztönöz, ösztökél, buzdít
  • tisztít, purgál (régies), laxál (idegen)
  • mozgásba hoz, megindít, elindít
  • (meghajtja magát): meghajol, köszön, bókol (régies)

méltatlankodik

ige
  • elégedetlenkedik, tiltakozik, fölzúdul, fölháborodik, neheztel, indignálódik (régies), berzenkedik, megütközik, megbotránkozik, fennakad, durcáskodik (bizalmas), duzzog, felhúzza az orrát, sértve érzi magát, kárpálkodik (tájnyelvi), happog (tájnyelvi), dohog, böstörög (tájnyelvi)

ődöng

ige
  • bolyong, cselleng, csámborog, flangál, ténfereg, lézeng, őgyeleg, kószál, csatangol, andalog, jár-kel, teng-leng, csavarog, lődörög, császkál, lófrál (bizalmas), kódorog, kujtorog, bölyöng (tájnyelvi)

megszűr

ige
  • átszűr, leszűr, átszivárogtat (régies), filtrál, megtisztít, finomít, derít (szaknyelvi)
  • válogat, megszitál, megrostál
  • átereszt, általereszt, átbocsát

levert

melléknév
  • letört, megtört, nyomott, szárnyaszegett, kedveszegett, kedvét vesztett, elkedvetlenedett, melankolikus, búvalbélelt (tréfás), csüggedt, elkenődött, elcsüggedt, reményvesztett, depressziós, deprimált
  • spleenes (régies), letargikus, rezignált, desperált (idegen)
  • lehangolt, szomorú, apatikus, életunt, egykedvű, rosszkedvű, bánatos, lógatja a fejét, lógatja az orrát, elengedi fülét-farkát, konya (tájnyelvi), lelombozódott (szleng), elkeskenyedett (szleng)(szleng)

mered

ige
  • ágaskodik, nyújtózik, gebeszkedik (tájnyelvi), megfeszül, feláll, kimagaslik, felnyúlik
  • merevedik, megdermed
  • (valahova, valamire): irányul, néz, bámul

önkényeskedik

ige
  • hatalmaskodik, tirannizál (régies), basáskodik, zsarnokoskodik