nyugtalanság szinonimái

főnév
  • nyugtalankodás, forrongás, elégedetlenség, békétlenség, türelmetlenség, háborgás, lázongás, turbulencia (idegen), ribillió, viszketegség (pejoratív), felbolydulás, fejetlenség, kalamajka, pánik, konfúzió (választékos), kavarodás, káosz
  • izgés-mozgás
  • aggodalom, aggály, aggódás, izgalom, izgatottság, dúltság, feldúltság, zaklatottság, zavar, szívszorulás, nervozitás (idegen), agitáltság (szaknyelvi), riadtság, fejvesztettség, reszketés, gyötrelem, kínlódás, rettegés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tízparancsolat

főnév
  • dekalógus (idegen), dekalogosz (idegen)

sós

melléknév
  • sózott, megsózott, besózott, sótartalmú
  • elsózott
  • szikes
  • (tájnyelvi): rosszmájú, csípős nyelvű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a nyugtalanság szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nevező

főnév
  • osztó, denominator (szaknyelvi)
  • jelentkező, induló, pályázó, versenyző

méret

főnév
  • nagyság, terjedelem, kiterjedés, dimenzió, szám (ruháé, lábbelié)
  • mérték, arány

megyeháza

főnév
  • elöljáróság, vármegyeháza, prefektúra (régies)

megboldogult

melléknév, főnév
  • elhunyt, megholt, néhai, egykori, elköltözött, boldogult, Istenben boldogult, halott, üdvözült

nyerges I.

melléknév
  • (ló): fölnyergelt
  • bal oldali

önhitt

melléknév
  • öntelt, gőgös, önelégült, egoista, kevély, büszke, dölyfös, felfuvalkodott, negédes (régies), beképzelt, rátarti, elbizakodott, fennhéjázó, arrogáns, hicces (tájnyelvi), pökhendi, pöffeszkedő, nagymellű, nagyképű, nyegle Sz: azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, hogy körülötte forog a világ; azt hiszi, hogy ő a világ közepe; elhiszi magát; magát nyaló barom; nagyot ért maga felől

lélekvesztő

főnév
  • csónak, sajka, ladik

légakna

főnév
  • levegőjárat, szellőzőakna, szellőzőnyílás, szelelőlyuk, szélakna
  • kürtő
  • világítóudvar, lichthof (idegen)

jóakaró I.

melléknév
  • jóakaratú, jóindulatú, jó szándékú, szíves, kegyes (régies), baráti, benevolens (régies), irgalmas, kegyelmes

leüt

ige
  • lever, ledob, lelök, ledönt, lesodor, letaszít, lekatancol (tájnyelvi), lekavar (tájnyelvi), lezuhít (tájnyelvi)
  • (ütéssel): leválaszt, levág, lecsap
  • leterít, lebunkóz, agyonüt, letaglóz, lesújt, földre terít, kifektet (szleng), megborít (szleng), padlót fogat (valakivel) (szleng)
  • lecsalaváz (szleng)
  • (figurát): kiüt, leszed, levesz
  • (földbe): rögzít, lever, lezuhol (tájnyelvi)

őrület

főnév
  • elmebaj, téboly, önkívület, őrültség, őrjöngés, delírium (szaknyelvi), lázálom, agyrém, rögeszme, szenvedély, megszállottság, paroxizmus (szaknyelvi), bolondság, elmezavar, elmebetegség, dementia (szaknyelvi), agybaj, dili (bizalmas)
  • mánia, hóbort
  • szörnyűség, elképesztő dolog

partizánharc

főnév
  • gerillaharc

elijeszt

ige
  • megijeszt, elrémít, elrettent, elbátortalanít, eltántorít, elriaszt, elzavar, megfélemlít
  • visszariaszt, visszatart

sportos

melléknév
  • kisportolt, izmos, atlétikus, erős, keménykötésű, edzett, mozgékony, vállas, muszklis (bizalmas)(pejoratív)

regényíró

főnév
  • író, szépíró, románíró (régies), románköltő (régies)

nyújtófa

főnév
  • sodrófa, gyúrófa, gyúró, csikolófa (tájnyelvi), serítőfa (tájnyelvi), sikárló (tájnyelvi), sikárlófa (tájnyelvi), tésztanyújtó (tájnyelvi), tésztalapító (tájnyelvi)

néptelen

melléknév
  • sivár, üres, kietlen, puszta, kihalt (választékos), elnéptelenedett, elhagyott, elhagyatott, lakatlan, élettelen, halott

orr

főnév
  • szaglószerv, nózi (bizalmas), cice (tájnyelvi), hortyogó (tájnyelvi), ormány (bizalmas), csőr (bizalmas), tokmány (bizalmas), trombita (szleng), cserpák (szleng), tirpák (szleng), hefti (szleng), porszívó (szleng)
  • szaglás, szimat, szaglóérzék
  • megérzés
  • csúcs, kiugró, spicc, (hajó) eleje

ráruház

ige
  • átruház, átenged, felruház (valamivel), megbíz, rábíz
  • ráírat

odarendel

ige
  • odakéret, beidéz, megidéz, behív, odahív, odaszólít, becitál (bizalmas), odacitál (bizalmas)

metélt

főnév
  • metélt tészta, finommetélt, cérnametélt, hosszútészta, metélke (tájnyelvi), szeldelt (régies), hosszúmetélt, laskatészta (tájnyelvi), szabógallér (tájnyelvi), főtt tészta, csík (tájnyelvi), laska (tájnyelvi), mácsik (tájnyelvi), szakállgyalázó (tájnyelvi), pucutészta (tájnyelvi)

óvakodik

ige
  • őrizkedik, tartózkodik, vigyáz, kerül, menekedik (tájnyelvi), elhárít, kikerül
  • lopódzik, lopakodik, orozkodik

redő

főnév
  • hajték (régies), hajtás, berakás, pliszé
  • ránc, barázda