önt szinonimái
ige
- borít, dönt, tölt, zúdít, ont, csurgat, csórint (tájnyelvi), zuhint (tájnyelvi), loccsant, löttyent, lottyant, csöpögtet
- hozzákever, hozzávegyít
- kiönt, márt, formába önt, mintáz
- kifejez, megformál, megfogalmaz, megszövegez
- csepegtet, kelt, ébreszt, támaszt
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
szelíd
melléknév
- gyöngéd, jámbor, békés, béketűrő, jószívű, nyájas, csendes, nyugodt, higgadt, szelíded (régies), szófogadó, türelmes, angyalarcú, galamblelkű, ártatlan
- engedékeny, barátságos, kedves, jóindulatú, szívélyes, udvarias, emberszerető, emberbaráti, együtt érző, békességes, békeszerető Sz: a légynek sem árt; csendes, mint a holdvilág; csizmájában a követ is elszenvedi; el lehetne vele egy kuckóban hálni; eltűrné, ha fát vágnának a hátán; ha égeti, se fújja; ha egyik arcát ütöd, a másikat is odatartja; hagyja, hogy a fején táncoljanak; kebelében találja a jó meleget; kenyérre lehet kenni; mindegy neki, akár a szélső háznak; olyan jó ember, mint egy falat kenyér; olyan jó lélek, mint a meleg málé; olyan, mint az angyal; szelíd, mint a galamb; szíjat lehetne hasítani a hátából; ujjadra tekerheted; üres szekérnek is kitér
- szelídített, házi, nemesített
- kezes
- kellemes
- enyhe, mérsékelt
- csendes, nyugalmas
- (régies): kegyes (régies), irgalmas, kegyelmes
olykor
határozószó
- néha, alkalomadtán, némelykor, néha-néha, hébe-hóba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, időnként, elvétve
mormog
ige
- (medve): dörmög, brummog, mörmöl (tájnyelvi), mammog (tájnyelvi)
- (ember): dünnyög, motyog, pusmog, böstörög (tájnyelvi), dummog (tájnyelvi), mormojál (tájnyelvi), nyömmögél, somrog (tájnyelvi), zsennyeg (tájnyelvi), a szakállába morog, a bajsza alatt beszél
megriad
ige
- megijed, megrémül, megretten, megszeppen, megrezzen, meghőköl, megneszül (tájnyelvi), megdermed
- (választékos): megharsan, felhangzik (kürt)
óvakodik
ige
- őrizkedik, tartózkodik, vigyáz, kerül, menekedik (tájnyelvi), elhárít, kikerül
- lopódzik, lopakodik, orozkodik
paraszt II.
melléknév
- paraszti, falusi, vidéki
- (durva): bugris, mucsai (durva), bárdolatlan, faragatlan, durva, goromba, parlagi
- (tájnyelvi): dísztelen, díszítetlen, mázolatlan, festetlen
mákony
főnév
- ópium, álomital (régies), áfium (régies), szunyaszték (régies)
- narkotikum (szaknyelvi), altatószer, kábítószer
lökhajtásos
melléknév
- sugárhajtású, léglökéses, hőlégsugár-hajtású, gázsugármotoros (szaknyelvi), reaktív (idegen)
pótolhatatlan
melléknév
- nélkülözhetetlen, fontos, elemi, létfontosságú, elengedhetetlen
- helyrehozhatatlan, orvosolhatatlan, jóvátehetetlen
eltakarít
ige
- elhord, elrak, eltesz, elpakol, elrámol, elsöpör
- (régies): eltemet, elföldel, elhantol (választékos), koporsóba helyez, örök nyugalomra helyez
- eltüntet, eltávolít
sáfár
főnév
- ispán, gazdatiszt, tiszttartó (régies), jószágigazgató, intéző, inspektor (régies), majoros (régies), kasznár (régies)
öntudat
főnév
- önérzet, öntudatosság, identitás
- lelkiismeret, önismeret, tudat
- eszmélet, éberség, józanság
ősz1
melléknév
- őszülő, őszes, fehér, fehéredő, fehér hajú, szürkülő, ősz, ezüstös, ezüstfehér, deres, hófehér, ezüsthajú (választékos), galambősz, őszbe csavarodott (választékos), kenderfehér (tájnyelvi) Sz: a fejéről nyáron sem akar elmenni a hó; a fejéhez verték a liszteszsákot; belepte a dér a fejét; cinteremvirág a fején; hattyú apától, galamb anyától született; holló volt azelőtt, mármost hattyúvá vált; lisztmalomban őrölt; mákos a feje; megfogta a dér a haját; megvirágzott a mandulafa; sokat járt a nyíresbe
- (választékos): öreg, idős, éltes, agg, vén, koros, élemedett
ruházat
főnév
- ruha, ruhanemű, viselet, rajtavaló (régies), öltözet, öltözék, toalett, testi ruha (régies), risztung (tájnyelvi), szerelés (szleng)
- mez, jelmez