önt szinonimái

ige
  • borít, dönt, tölt, zúdít, ont, csurgat, csórint (tájnyelvi), zuhint (tájnyelvi), loccsant, löttyent, lottyant, csöpögtet
  • hozzákever, hozzávegyít
  • kiönt, márt, formába önt, mintáz
  • kifejez, megformál, megfogalmaz, megszövegez
  • csepegtet, kelt, ébreszt, támaszt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szétnéz

ige
  • széjjelnéz, körülnéz, nézelődik, széttekint
  • tudakozódik, érdeklődik, tájékozódik, informálódik

békétlen

melléknév
  • zúgolódó, lázongó
  • nyugtalan, zaklatott, diszharmonikus
  • veszekedős, zsémbes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a önt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

olykor

határozószó
  • néha, alkalomadtán, némelykor, néha-néha, hébe-hóba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, időnként, elvétve

műfaj

főnév
  • genre (idegen), zsáner (régies)
  • irály (régies)

mormog

ige
  • (medve): dörmög, brummog, mörmöl (tájnyelvi), mammog (tájnyelvi)
  • (ember): dünnyög, motyog, pusmog, böstörög (tájnyelvi), dummog (tájnyelvi), mormojál (tájnyelvi), nyömmögél, somrog (tájnyelvi), zsennyeg (tájnyelvi), a szakállába morog, a bajsza alatt beszél

megriad

ige
  • megijed, megrémül, megretten, megszeppen, megrezzen, meghőköl, megneszül (tájnyelvi), megdermed
  • (választékos): megharsan, felhangzik (kürt)

óvakodik

ige
  • őrizkedik, tartózkodik, vigyáz, kerül, menekedik (tájnyelvi), elhárít, kikerül
  • lopódzik, lopakodik, orozkodik

paraszt II.

melléknév
  • paraszti, falusi, vidéki
  • (durva): bugris, mucsai (durva), bárdolatlan, faragatlan, durva, goromba, parlagi
  • (tájnyelvi): dísztelen, díszítetlen, mázolatlan, festetlen

mákony

főnév
  • ópium, álomital (régies), áfium (régies), szunyaszték (régies)
  • narkotikum (szaknyelvi), altatószer, kábítószer

lökhajtásos

melléknév
  • sugárhajtású, léglökéses, hőlégsugár-hajtású, gázsugármotoros (szaknyelvi), reaktív (idegen)

keményít

ige
  • szilárdít, edz, acéloz, durvít

meder

főnév
  • vízágy, árok, bevágás, kanális, vályú, vágat
  • folyóágy, folyómeder

pásztoróra

főnév
  • együttlét, találkozó, találka, randevú, légyott

pótolhatatlan

melléknév
  • nélkülözhetetlen, fontos, elemi, létfontosságú, elengedhetetlen
  • helyrehozhatatlan, orvosolhatatlan, jóvátehetetlen

eltakarít

ige
  • elhord, elrak, eltesz, elpakol, elrámol, elsöpör
  • (régies): eltemet, elföldel, elhantol (választékos), koporsóba helyez, örök nyugalomra helyez
  • eltüntet, eltávolít

szellemesség

főnév
  • elmésség, ötletesség, eredetiség
  • ötlet, tréfa, vicc, humor
  • szellemeskedés

sáfár

főnév
  • ispán, gazdatiszt, tiszttartó (régies), jószágigazgató, intéző, inspektor (régies), majoros (régies), kasznár (régies)

öntudat

főnév
  • önérzet, öntudatosság, identitás
  • lelkiismeret, önismeret, tudat
  • eszmélet, éberség, józanság

oldott

melléknév
  • kedélyes, fesztelen, könnyed, fölengedett, baráti, családias, otthonos

ötszáz

számnév
  • félezer

rozs

főnév
  • rozsbúza (tájnyelvi)

ősz1

melléknév
  • őszülő, őszes, fehér, fehéredő, fehér hajú, szürkülő, ősz, ezüstös, ezüstfehér, deres, hófehér, ezüsthajú (választékos), galambősz, őszbe csavarodott (választékos), kenderfehér (tájnyelvi) Sz: a fejéről nyáron sem akar elmenni a hó; a fejéhez verték a liszteszsákot; belepte a dér a fejét; cinteremvirág a fején; hattyú apától, galamb anyától született; holló volt azelőtt, mármost hattyúvá vált; lisztmalomban őrölt; mákos a feje; megfogta a dér a haját; megvirágzott a mandulafa; sokat járt a nyíresbe
  • (választékos): öreg, idős, éltes, agg, vén, koros, élemedett

nagybőgő

főnév
  • bőgő, brúgó (tréfás), gordon (szaknyelvi), kontrabasszus (szaknyelvi)

panaszkönyv

főnév
  • vásárlók könyve

ruházat

főnév
  • ruha, ruhanemű, viselet, rajtavaló (régies), öltözet, öltözék, toalett, testi ruha (régies), risztung (tájnyelvi), szerelés (szleng)
  • mez, jelmez