megsejt szinonimái

ige
  • megjövendöl, megálmodik, megjósol, megérez, gyanít, megsejdít, kiszimatol, gyanút fog, kifürkész, kikövetkeztet
  • észrevesz, meglát, megneszel, kiszimatol, megszagol, szagot fog, megorront, megtapasztal, megtud Sz: szelét veszi; nyomát veszi; ha nem látta is magát, neszét veszi

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elpusztít

ige
  • tönkretesz, megsemmisít, feldúl, lerombol, romba dönt, összerombol, szétzúz, összezúz, letarol, eltöröl, leradíroz
  • megöl, leöl, meggyilkol, legyilkol, lemészárol, lekaszabol
  • (ételt): befal, felfal, behabzsol, bekebelez, felél, megeszik

bárka

főnév
  • csónak, ladik, dereglye, teknő, hajó (régies)
  • kocsi, batár
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megsejt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megint1

ige
  • megszid, összeszid, rászól, megfedd, megró, megmossa a fejét, megleckéztet, megreguláz, lehord (bizalmas), pirongat, korhol, ráncba szed, dorgál
  • (szaknyelvi): intőt ad, beír
  • figyelmeztet, felszólít, emlékeztet, eszébe juttat
  • rendreutasít, elrendel

letesz

ige
  • lehelyez, lerak, lemálház, elhelyez, lefektet, (járműről) leszállít
  • (ruhát, cipőt): levesz, levet, lehúz, letol
  • (összeget): lefizet, kifizet, megfizet, letétbe helyez, brennöl (idegen), deponál (szaknyelvi), lepenget (szleng), leszurkol (bizalmas)
  • (valamit valahol, valahová): otthagy, lead
  • lemond (valamiről), eláll (valamitől), felhagy (valamivel)
  • lead (tisztséget)(valamihez)
  • (vizsgát, próbát): kiáll, teljesít
  • (esküt): elmond
  • (tájnyelvi): tisztségéből elmozdít, elbocsát, meneszt, levált, felvált, lecserél (bizalmas), kicserél, elcsap, kirak, kitesz, destituál (idegen)
  • (tájnyelvi): lehord (bizalmas), letol (bizalmas), leszurkol (szleng), összeszid, megszid
  • (tájnyelvi): írásba foglal, írásba fektet, írásba ad

lélektelen

melléknév
  • érzéketlen, közömbös, közönyös, gépies, mechanikus (régies), szellemtelen, részvétlen, élettelen, sivár, száraz, unalmas, sablonos, lélekölő, lélekpusztító
  • rideg
  • művészietlen, kifejezéstelen
  • ájult, alélt
  • (régies): alávaló, gyalázatos, lelketlen

közbelép

ige
  • közbeavatkozik, beleavatkozik, közbejön, közbenjár (valakiért), megakaszt, intézkedik, áthidal, segédkezik, interveniál (szaknyelvi), beleártja magát, beleüti az orrát, keresztbe tesz (bizalmas), félbeszakít, megszakít, közéjük csap (bizalmas)

megnyitás

főnév
  • átadás, fölavatás, fölszentelés, megkezdés, kezdet
  • (szaknyelvi): kezdés, szerva (idegen), adogatás

metszőfog

főnév
  • harapófog (régies), kapafog (bizalmas)

zárkózott

melléknév
  • tartózkodó, visszahúzódó, elhúzódó, magának való, nem barátkozó, emberkerülő, bizalmatlan, megközelíthetetlen, mufurc, aszociális (szaknyelvi), mizantróp, társaságkerülő, introvertált (idegen), elszigetelődő, hallgatag, kimért, bátortalan

kiront

ige
  • kirohan, kitámad, kitör, kiárad

kiló

főnév
  • kilogramm, kila (tájnyelvi)
  • (szleng): százas (bizalmas), százforintos

hármas II.

főnév
  • trió, tercett (szaknyelvi)
  • (osztályzat): közepes, arany közép (szleng), galamb (szleng), kos (szleng), kígyó (szleng), középfazon (szleng), kukac (szleng), madár (szleng), sün (szleng), teve (szleng), tizenegyes (szleng), tripla (szleng), trojka (szleng)

kíváncsiság

főnév
  • érdeklődés, tudásvágy, tudásszomj, fürkészés, búvárkodás, leskelődés, kukkolás (bizalmas), kandiság (tájnyelvi), kotnyeleskedés, indiszkréció (idegen)

minőségi

melléknév
  • kvalitatív (idegen)
  • klasszis (bizalmas), elsőrangú, príma, kiváló, kitűnő, első osztályú, márkás, szuper (bizalmas)

naplemente

főnév
  • napnyugta, napnyugat (választékos), napszállta, napszállat (régies), napáldozat (régies), napszentület (tájnyelvi), naphajlat (tájnyelvi), alkony, alkonyat, alkonypír, esthajnal (régies), szürkület, esthomály

császári

melléknév
  • fejedelmi, gazdag, előkelő (életvitel)
  • (régies): császárpárti, aulikus

porcukor

főnév
  • cukorliszt

ördöngös II.

főnév
  • (régies): megszállott
  • boszorkány

megsimogat

ige
  • megcirógat, megcirókáz (tájnyelvi), megsíkogat (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): megver, elpüföl (bizalmas), elpáhol (bizalmas), eltángál (bizalmas)

meghibban

ige
  • megháborodik, megzavarodik, megbolondul, megőrül, eszét veszti, elmegy az esze, meghülyül (bizalmas), bedilizik (bizalmas), megbuggyan, megbomlik, megkábul (tájnyelvi), meggazdul (tájnyelvi), megkámforodik (tájnyelvi), megrándul, meghibásodik (tájnyelvi), megütődik (régies)(bizalmas)

mendegél

ige
  • ballag, sétálgat, andalog, bandukol, battyog (bizalmas), cammog, sétál, lépeget, baktat, járdogál, sétafikál (bizalmas), menegél (tájnyelvi), meneget (tájnyelvi)

ölt

ige
  • szúr, bök, varr
  • fűz, befűz
  • kidug, nyújt, kiölt
  • (ruhát): felvesz, magára vesz, belebújik, felhúz

megteremt

ige
  • létrehoz, kreál, alkot, megalkot
  • megvalósít, kialakít, megveti az alapját (valaminek), kikovácsol, megformál, konstruál, instituál (régies), létesít, megalapít, behoz, bevezet, kiépít, képez, alapít, összeállít, nyélbe üt
  • megszerez, előteremt, összehoz (bizalmas)

libasor

főnév
  • sor, egyenes sor, gänsemarsch (idegen)

mérgezett

melléknév
  • mérges, mérgező, toxikus (szaknyelvi), fertőzött, ártalmas, káros, veszedelmes, halálos, maszlagos (tájnyelvi), mételyező (tájnyelvi)

öntözőkocsi

főnév
  • locsolókocsi, locsolóautó