köz1 szinonimái

főnév
  • sikátor, mellékutca, átjáró
  • hely, hézag, hasadék, repedés, bemélyedés, szakasz, térköz, távolság
  • terület, térség
  • időköz, intervallum

köz2 szinonimái

főnév
  • közösség
  • társadalom, nemzet, állam
  • kapcsolat, viszony

köz3 szinonimái

melléknév
  • közösségi, társadalmi, együttes
  • általános, egyetemes, közös
  • átlagos, közepes, közönséges, egyszerű
  • közbülső

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

belelapoz

ige
  • beletekint, belenéz, beleolvas, belekukkant, belepillant, belenyálaz (bizalmas), beleszagol (bizalmas), belepislant (bizalmas)

helyesbítés

főnév
  • javítás, kiigazítás, helyreigazítás, módosítás, korrekció, korrektúra, rektifikáció (régies), emendatio (régies)
  • felülvizsgálat, revideálás (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a köz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

koronázás

főnév
  • beiktatás, felavatás, felkenés, koronáció (régies)

kiegészítő

melléknév
  • kibővítő, pótló, pótlólagos, utólagos, kisegítő, pót, szuplementer (idegen), akcesszórius (idegen), komplementer (idegen)
  • mellékes, járulékos, másodlagos, mellék-

kétpólusú

melléknév
  • kétsarkú, bipoláris (idegen), duális (szaknyelvi)

I.

melléknév
  • megfelelő, érvényes, használható, alkalmas, alkalmatos, odaillő, helyes, helyénvaló
  • kellemes, kedvező, derűs
  • napos, tiszta, szép
  • finom, ízletes
  • megbízható, biztos, biztató
  • jóságos, jóravaló, jólelkű, jószívű, jóindulatú, jóérzésű, jóakaratú
  • kuláns (régies), becsületes, erkölcsös, tisztességes, derék
  • szófogadó, példamutató, engedelmes, kötelességtudó Sz: áldott, mint egy darab kenyér; az irigység sem talál benne hibát
  • gazdag, bőséges
  • előkelő, megbecsült
  • kiváló, kiemelkedő, nagyszerű
  • meghitt, bensőséges, harmonikus, kiegyensúlyozott, baráti, szeretetteljes
  • oldott, fesztelen
  • jókora, sok
  • (hsz-szerűen): igen, nagyon, meglehetősen

körmondat

főnév
  • periódus (szaknyelvi)

latolgat

ige
  • fontolgat, mérlegel, meghány-vet, méricskél, ponderál (idegen)
  • számítgat, rágódik, morfondírozik, találgat, tanakodik, spekulál, súlyogat (régies)

tisztelettudó

melléknév
  • tiszteletteljes, becsülettudó (régies), respektuózus (régies), tisztességtudó, udvarias, előzékeny, illedelmes, illemtudó, alázatos, jól nevelt, jó magaviseletű, szófogadó, ildomos

hullaház

főnév
  • halottasház, ravatalozó

homlokegyenest

határozószó
  • teljességgel, minden kétséget kizáróan
  • nyílegyenesen, szemközt

felfrissít, fölfriss

ige
  • felélénkít, felüdít, feléleszt, élettel telít, felvidít, felpezsdít, vitalizál, serkent, reaktivál (szaknyelvi), stimulál, regenerál, megújít
  • felújít, rendbe hoz, kitataroz, kipofoz (bizalmas), restaurál, renovál

igazolvány

főnév
  • irat, tanúsítvány, bizonyítvány, bizonylat, certifikátum (idegen), okmány, dokumentum, tagkönyv, flepni (szleng), vás (szleng), bumáska (szleng)
  • személyi igazolvány, személyi (bizalmas)

lefolyás

főnév
  • lecsorgás
  • csurgó, eresz
  • folyamat, folyás, menet, alakulás, lebonyolódás, processzus (idegen), defluxus (szaknyelvi)

lófrál

ige
  • lézeng, tekereg, csavarog, lődörög, kujtorog, kódorog, kóborol, lötyög (bizalmas), cselleng, csatangol, csalinkázik, kóricál, ténfereg, ólálkodik, flangál (bizalmas), flangéroz, ődöng, őgyeleg

árukivitel

főnév
  • export, kivitel

nagybirtokos

főnév
  • földesúr, földbirtokos, mágnás, nábob (régies), főnemes, főúr, hűbérúr (régies)
  • arisztokrata

megrövidít

ige
  • megkurtít, lerövidít, csorbít, levág (szleng), felhajt (szoknyát), megnyirbál
  • meghúz, kivonatol (szöveget)
  • megkárosít, megkisebbít (tájnyelvi), becsap, rászed, palira vesz (szleng), átver (bizalmas), átcsesz (szleng), átráz (bizalmas)
  • csökkent, korlátoz, redukál, megfoszt (jogtól)

közbelép

ige
  • közbeavatkozik, beleavatkozik, közbejön, közbenjár (valakiért), megakaszt, intézkedik, áthidal, segédkezik, interveniál (szaknyelvi), beleártja magát, beleüti az orrát, keresztbe tesz (bizalmas), félbeszakít, megszakít, közéjük csap (bizalmas)

korcsolyapálya

főnév
  • jégpálya, jég (bizalmas)
  • műjégpálya, műjég

különszoba

főnév
  • különfülke, box, szeparé (régies)

megnyúz

ige
  • lenyúz, lefejti a bőrét, lebőröz, bőrtelenít, lehámoz, lehánt
  • kifoszt, kihasznál, tönkretesz, rászed (bizalmas), bepaliz (bizalmas), becsap

közönség

főnév
  • publikum, nagyközönség, nyilvánosság, jelenlevők
  • nézőközönség, nézők, nézősereg
  • olvasóközönség, olvasók

kiforr

ige
  • megokosodik, megérik, kifejlődik, kialakul
  • kifut, kiduzzad, kibugyog, kibuzog

lakos

főnév
  • lakó, polgár, honos, helybeli, földi, lélek, fő

megrezzen

ige
  • megrezdül, meginog, megrendül, zöttyen, zökken, döccen, vibrál, megrázkódik, összerezzen, megrándul
  • megijed, megriad, megrebben, megrisszankodik (tájnyelvi)