kivallat szinonimái

ige
  • kifaggat, kikérdez

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

infláció

főnév
  • pénzromlás, pénzhígulás

elszegényedik

ige
  • lerongyolódik, elnyomorodik, lecsúszik, tönkremegy, pauperizálódik (szaknyelvi), elszegényül (régies), kifürdik (tájnyelvi), lecseppen (tájnyelvi), levetkőzik (tájnyelvi), megszegényül (tájnyelvi) Sz: árnyékszolgára szorul; átalvetőre szorul; beleütött az erszényébe a lapos guta; csizmában kereste, mezítláb költötte; két táskára szerződik; kihajtja az egeret; kiverte az ág a szemét; kocsin kezdi, targoncán végzi; koldusbotra jut; koldustarisznyát akaszthat a nyakába; Kun László szekerére szorul; lefelé jár a rúdja; lovon jött, gyalog jár; szárazra jutott; taligára szorul; tarisznyára szorul
  • elérctelenedik (szaknyelvi), kimerül (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kivallat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kinyír

ige
  • kivág, kimetsz, kinyes
  • (szleng): eltávolít, tönkretesz, kitúr, kifúr (bizalmas)
  • (szleng): megöl, megsemmisít, elhallgattat, meggyilkol, elpusztít, lemészárol (szleng), elintéz, likvidál (idegen), kiiktat (szleng), lekaszabol, letaglóz, elbánik (valakivel), eltesz láb alól, másvilágra küld

karfa

főnév
  • támla, kartámasz, kartámlány (régies), könyöklő
  • kapaszkodó, korlát
  • kerítés
  • (régies): rúd, dorong, gerenda

kádencia

főnév
  • zárlat, záradék
  • rím, rigmus

igazolvány

főnév
  • irat, tanúsítvány, bizonyítvány, bizonylat, certifikátum (idegen), okmány, dokumentum, tagkönyv, flepni (szleng), vás (szleng), bumáska (szleng)
  • személyi igazolvány, személyi (bizalmas)

kiszámít

ige
  • kiszámol, meghatároz, megállapít, felbecsül, felmér, kiértékel, számot vet, összegez, összeszámol, megfejt, megold, kalkulál
  • kikövetkeztet, megjósol, jövendöl, jelez, megtervez

körív

főnév
  • körvonal, görbület, hajlat

tapos

ige
  • nyom, rálép, ráhág, tipor, döngöl
  • (szleng): igyekszik, hajt, törtet, pedálozik
  • (tájnyelvi): kerékpározik, teker, pedáloz, biciklizik
  • tapod (tájnyelvi), gázol

haver

főnév
  • (bizalmas): pajtás, cimbora, barát, kebelbarát, koma (tájnyelvi), pajti (bizalmas), öcskös (bizalmas), testvér (bizalmas)
  • cinkos, bűntárs

hármas I.

melléknév
  • háromszoros, tripla

esetlen

melléknév
  • idétlen, félszeg, nehézkes, bumfordi, suta, kétbalkezes, ügyetlen, sete-suta, trampli (durva), csámpás, buszma (tájnyelvi), balkezes, idomtalan, otromba, ormótlan

heveder

főnév
  • szíj, szalag, kötél, öv, tartószíj, gurtni (bizalmas)
  • (szaknyelvi): gerenda, párkány, pánt, híd, pallódeszka
  • tartólemez
  • (régies): szorító, kötő, póla (régies), hasszorító, haskötő
  • hajtószíj, gépszíj, futószalag

köz2

főnév
  • közösség
  • társadalom, nemzet, állam
  • kapcsolat, viszony

látens

melléknév
  • rejtett, lappangó, implicit

alacsonyrendű

melléknév
  • alsórendű, fejletlen, kezdetleges
  • silány, hitvány, alantas, olcsó, értéktelen, gyarló, alávaló, fajsúlytalan, színvonaltalan

méregzsák

főnév
  • (tréfás): hörcsög, pukkancs, pukantyú (tájnyelvi), méregtarisznya (tájnyelvi), méregduda (tájnyelvi), méregbeteg (tájnyelvi), méregdugó (tájnyelvi)

megakad

ige
  • elakad, megreked, megfeneklik, beleakad, megszorul, beékelődik, megbénul
  • eldugul
  • megáll, leáll, megtorpan, megrekken (régies)
  • stagnál
  • belesül, belezavarodik, megbicsaklik, elcsuklik
  • fennakad, megütközik, megbotránkozik, kiakad (szleng)

kíváncsiság

főnév
  • érdeklődés, tudásvágy, tudásszomj, fürkészés, búvárkodás, leskelődés, kukkolás (bizalmas), kandiság (tájnyelvi), kotnyeleskedés, indiszkréció (idegen)

kimúlik

ige
  • meghal, jobblétre szenderül, elpusztul, odalesz, felfordul (durva), elhull, kiszenved, megdöglik (durva), kipárázik (tájnyelvi), elpatkol (durva)

kormánykerék

főnév
  • kormány, kormánymű, volán (idegen)

másmilyen

névmás
  • más, másféle, másfajta, különböző, eltérő, elütő, egyébmilyen (tájnyelvi)

kocsikázik

ige
  • autózik, autókázik, furikázik (bizalmas), utazgat

katonatiszt

főnév
  • tiszt, haditiszt (régies), oficér (régies)

köhög

ige
  • köhécsel, köhint, krákog, kahácsol (régies), tusszikál (régies), tikácsol (tájnyelvi), kehel-kahol (tájnyelvi), cikákol (tájnyelvi)
  • göthösködik (tájnyelvi), bahol (tájnyelvi), butog (tájnyelvi), kahog (tájnyelvi), kehel (tájnyelvi), kohácsol (tájnyelvi), göthöl (tájnyelvi), krahint (tájnyelvi), ugat (durva)
  • (szleng): elárul, beszél, beköp, besúg, lebuktat (szleng), feldob (szleng)

medence

főnév
  • vízmedence, úszómedence, fürdőmedence, bazen (idegen)
  • víztároló, ciszterna (szaknyelvi), tartály, tank, teknő, kád, rezervoár (idegen), melence (tájnyelvi)
  • akvárium
  • völgy, völgykatlan, szakadék, hasadék, szoros, szurdok, kanyon, aszó, hajlat, dolina (idegen)
  • csípő, öl
  • medencecsont