csinál szinonimái

ige
  • tesz, cselekszik, ténykedik, tevékenykedik, művel, dolgozik, végez, végbevisz, véghezvisz, űz, folytat
  • készít, formál, alkot, barkácsol, gyárt, alakít, létrehoz, létesít, sikerít (bizalmas), szerkeszt, kreál, buherál (szleng), bonyolít (tájnyelvi), makherál (tájnyelvi), mesterkél (tájnyelvi), kigondol, kitalál, kiötöl
  • rendez, okoz, kelt, (hibát) ejt, (arcot, grimaszt) vág, (rendet) rak, (lármát, botrányt) csap
  • (valamivé, valamilyenné): formál, alakít, farag (valakiből valamit)
  • (valamibe): ürít, ereszt, székel, piszkít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

író I.

melléknév
  • fogalmazó, alkotó

lesújt

ige
  • lecsap
  • letaglóz, leterít, földhöz vág, földhöz csap, földhöz teremt, affligál (idegen)
  • kimér, rámér
  • megbüntet, porig aláz
  • megrendít, letör, lever, elszomorít, elkeserít, összetör, bánt, porig sújt, kedvét szegi, megdöbbent, megráz, megsemmisít, deprimál, elkedvetlenít, lehangol, elcsüggeszt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csinál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csábos

melléknév
  • csábító, csalogató, édesgető, hívogató, megnyerő, igéző, kecsegtető, vonzó, elragadó, kísértő, kívánatos, démoni (választékos), csába (régies), szexi (bizalmas)
  • étvágygerjesztő, ínycsiklandozó

betokosodik

ige
  • betokozódik
  • begyepesedik, elparlagiasodik, berozsdásodik

benyújt

ige
  • bead, előterjeszt, beterjeszt, javall, folyamodik, prezentál, instanciázik (régies), proponál, bejelent

átminősít

ige
  • átértékel, átsorol, átrangsorol, átkvalifikál, áttesz, átrak, átállít, átképez
  • kinevez, előléptet
  • lefokoz, visszaminősít

csendít

ige
  • (tájnyelvi): csenget, harangoz

diszpozíció

főnév
  • rendelkezés, utasítás, intézkedés
  • hajlam, hajlandóság, készség, beállítottság
  • kedv, hangulat, hangoltság, lelkiállapot, kedélyállapot

közösül

ige
  • szeretkezik, ölelkezik, egyesül, koitál (idegen), nemileg érintkezik (valakivel), hál, elhál (régies), nőszik (régies), lefekszik (valakivel) (bizalmas), összefekszik (valakivel), megismer, paráználkodik, kefél (durva), kuffant, prütyköl, tücsköl, baszik (durva), kopulál (idegen), cseszik, toszik, fik (régies), kettyint (szleng), teker (szleng), fűrészel (szleng), mórázik (szleng), subázik (szleng), izél, dug (szleng), kúr (szleng), szöget húz (szleng), gyak (tájnyelvi), kamatyol (tájnyelvi), bikáskodik (tájnyelvi), kupakol (tájnyelvi), pitykézik (tájnyelvi)
  • párzik, párosodik, üzekedik, (hal) ívik, (sertés) görög (tájnyelvi), (sertés) búgat, (ló) fedez, (fajdkakas) dürög

alább

határozószó
  • lejjebb, lentebb, alul, alacsonyabban, aljabb (tájnyelvi), alábbacska (tájnyelvi), mélyebbre, mélyebben
  • (szövegben): az alábbiakban, a következőkben, a későbbiekben, a továbbiakban
  • olcsóbban, alacsonyabb áron

agy

főnév
  • agyvelő
  • ész, értelem, elme, felfogóképesség, szürkeállomány
  • fej, fő, kobak (bizalmas)
  • (régies): koponya
  • kerékagy
  • puskaagy, puskatus

államszövetség

főnév
  • föderáció, konföderáció, unió, liga, szövetség

dörej

főnév
  • dörrenés, dörgés, durranás, dördülés, detonáció, moraj, robaj, robbanás, pukkanás, csattanás, becsapódás

elbocsát

ige
  • elenged, elereszt, elküld, meneszt
  • felmond, kitesz, felment, elmozdít, meneszt, eltávolít, levált, szélnek ereszt, destituál (idegen), dimittál (idegen), kirúg (bizalmas), lapátra tesz (szleng), csúszdára tesz (szleng, tréfás), utcára tesz, elcsap, kidob, kihajít, kivág, kirepít, kipenderít, bélistáz, túlad (valakin), feltarisznyáz, kiteszi a szűrét, útilaput köt a talpára (valakinek), kényszernyugdíjaz
  • leszerel, obsitol (régies)

fellegvár

főnév
  • citadella (régies), akropolisz (idegen)

említ

ige
  • felemlít, megemlít, megjegyez, említést tesz, szóba hoz, szóvá tesz, előhoz, előhozakodik (valamivel), felhoz, előszámlál, érint (választékos), felvet, idéz, céloz, utal, hivatkozik, kitér, pedz

csíp

ige
  • csippent, fog, csikkent (tájnyelvi), csubbant (tájnyelvi)
  • szúr, bök, döf
  • mar, éget, (szél) metsz
  • (fülön, galléron): kap, ér, fog, ragad
  • (szleng): kedvel, szeret, bír (bizalmas), komál (szleng), kamel (szleng)

cizellál

ige
  • dombormintáz, kivés
  • (művet): csiszol, finomít, javítgat, tökéletesít, palléroz (választékos)

déli

melléknév
  • délvidéki, délszaki (választékos)

elvisel

ige
  • elnyű, elkoptat, elhord, elhasznál, elrongyol, elszaggat, agyonhasznál, elnyúz (bizalmas), elhusol (tájnyelvi), elványul (tájnyelvi)
  • eltűr, tolerál, kibír, elbír, megtűr, elszenved, belenyugszik, elszível (választékos), megszenved (régies), kiáll (valamit), tűr, szupportál (régies), felvesz (tájnyelvi), áll (valamit), (sértést) lenyel (bizalmas)

csoportos

melléknév
  • társas, együttes, tömeges, kollektív, közös, kumulatív (idegen)

biankó

melléknév
  • üres, kitöltetlen

diakónus

főnév
  • szerpap
  • lelkigondozó

emiatt

határozószó
  • ezért, evégett, ez okból, ennélfogva, ennek következtében
  • efelől, ettől