megmozdulás szinonimái

főnév
  • megindulás, belendülés
  • akció, támadás, játék
  • felkelés, felbolydulás, tüntetés, sztrájk, népgyűlés, demonstráció, forrongás, zavargás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rothadt

melléknév
  • poshadt, nyálkás, korhadt, redves, reves (tájnyelvi), megrohadt, romlott, erjedt, penészes, pimpós (tájnyelvi), dohos, avas, dögös (tájnyelvi)
  • (durva): hitvány, aljas, elaljasodott, züllött, alávaló, mocskos, galád, tetves (durva), szemét (durva)
  • felbomló, széthulló

földelés

főnév
  • betemetés, betakarás, elásás
  • (szaknyelvi): földdel összekötés, szigetelés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megmozdulás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megfésül

ige
  • (hajat): átfésül, kifésül, kibont
  • frizurát készít
  • gerebenez, megtisztít

lendít

ige
  • lódít, mozdít
  • repít, röpít, (hintát) lök
  • előmozdít, előrevisz, dob, segít

léghuzat

főnév
  • huzat, légvonat, cúg (bizalmas), ájerdöfés (tájnyelvi)

körbe

határozószó
  • körül, köröskörül, karikába, körben

megkaparint

ige
  • megszerez, megkap, megragad, hozzájut, kisajátít, lefoglal, elhappol (szleng), elmar, lecsap (valamire) (bizalmas), bitorol (régies), elhalábol (tájnyelvi), elhalámol (tájnyelvi), elhurkol (tájnyelvi), megkaparít (tájnyelvi), magához ragad, hatalmába kerít, szert tesz, lenyúl (szleng), elkajmóz (szleng)(valamiről)

mentőautó

főnév
  • mentőkocsi, betegszállító autó, sebesültszállító autó, mentő

vizitál

ige
  • megvizsgál, ellenőriz, megnéz
  • (tájnyelvi): soroz

kíméletes

melléknév
  • gyengéd, tapintatos, finom, figyelmes, óvatos, kedves, szelíd, enyhe, türelmes, béketűrő, részvétteli, diszkrét, humánus
  • megbocsátó, könyörületes, irgalmas

kifundál

ige
  • kigondol, elgondol, kieszel, kiagyal, kiötöl, kiokoskodik, kitalál, kitervel, kisüt, kifőz, kiforral, tervbe vesz, kohol, kimódol, kimesterkedik, kispekulál (bizalmas), kiókumlál (bizalmas), kifineszel (tájnyelvi), kielmél (régies)

hamutartó

főnév
  • hamutálca, hamuzó, hamvveder, hamukuli

kisugárzás

főnév
  • kibocsátás, kiáradás, szétáradás, kiáramlás, kilövellés, kiömlés, kiválás, eradiáció (idegen), irradiáció (idegen), emanáció (idegen), emisszió (szaknyelvi)

messzi I.

melléknév
  • távoli, távol eső, távol fekvő, félreeső, isten háta mögötti, eldugott

művelet

főnév
  • eljárás, cselekedet, tevékenység, operáció, aktus, akció, munkálat, munkafolyamat, munkafázis, manőver

cirmos I.

melléknév
  • csíkos, csíkozott, sávos, sávozott, erezett, tarka, tarkázott, foltos, kendermagos (tájnyelvi), pettyegtetett, cirkás (tájnyelvi), iromba (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): mocskos, piszkos, szurtos, szutykos, szurmos (tájnyelvi), kormos, szucskos (tájnyelvi), maszatos

piszkál

ige
  • szurkál, bökdös, bököd, birizgál (bizalmas), bizgat (tájnyelvi), babirkál (tájnyelvi), szurkapiszkál, pitiszkál (tájnyelvi), piszterkál (tájnyelvi), babrál, döfköd
  • kotor, turkál, vájkál
  • szít
  • szekál (bizalmas), gyötör, háborgat, ingerel, zargat, abajgat, bizgerál (tájnyelvi), bánt, piszkálódik, cseszeget (durva), szekíroz, hergel, vegzál, macerál (bizalmas), bosszant, molesztál, nyaggat, buzerál (szleng)
  • vizsgál, tanulmányoz, feszeget

óvás

főnév
  • intés, figyelmeztetés, intelem
  • védés, védelem, oltalom
  • ellenvetés, ellenvélemény, panasz, tiltakozás, exceptíva (idegen), remonstráció (idegen)(szaknyelvi)

megneheztel

ige
  • megharagszik, felháborodik, megorrol, megsértődik, megapprehendál (régies), indignálódik (régies), felhúzza az orrát, rossz néven vesz, megböstörködik (tájnyelvi)(valamivel)(valaminek)

megérlelődik

ige
  • megérik, beérik
  • kifejlődik, kialakul, kiformálódik

megvéd

ige
  • megvédelmez, megoltalmaz, megóv, védelmébe vesz, megőriz, konzervál, megment, lándzsát tör (valaki mellett)
  • (tételt) igazol, bebizonyít, alátámaszt, megindokol

orrfacsaró

melléknév
  • büdös, bűzös, penetráns (választékos), szagos

megriad

ige
  • megijed, megrémül, megretten, megszeppen, megrezzen, meghőköl, megneszül (tájnyelvi), megdermed
  • (választékos): megharsan, felhangzik (kürt)

lesújt

ige
  • lecsap
  • letaglóz, leterít, földhöz vág, földhöz csap, földhöz teremt, affligál (idegen)
  • kimér, rámér
  • megbüntet, porig aláz
  • megrendít, letör, lever, elszomorít, elkeserít, összetör, bánt, porig sújt, kedvét szegi, megdöbbent, megráz, megsemmisít, deprimál, elkedvetlenít, lehangol, elcsüggeszt

mellőz

ige
  • mulaszt, elmellőz, elhanyagol, hanyagol, elhallgat, eltekint, felhagy, tartózkodik, kitér, őrizkedik
  • elutasít, elhárít, figyelmen kívül hagy, átsiklik (valamin), fumigál, ad acta tesz, ignorál (idegen), visszautasít, negligál (idegen), megtagad, bojkottál, kerül, hatálytalanít, érvénytelenít
  • félretesz, talonba tesz, elnéz valaki feje fölött, keresztülnéz (valakin), félreállít, félretol, levált, kirúg (bizalmas), kizár, kihagy, háttérbe szorít, eltávolít, elbocsát
  • semmibe vesz, átnéz (valakin), kicsinyel, levegőnek néz

osztozkodik

ige
  • felez, mutyizik (tájnyelvi), osztályt csinál (régies), risztel (szleng)
  • (tájnyelvi): veszekszik, vitatkozik, civakodik