osztozkodik szinonimái

ige
  • felez, mutyizik (tájnyelvi), osztályt csinál (régies), risztel (szleng)
  • (tájnyelvi): veszekszik, vitatkozik, civakodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kiszárad

ige
  • kiürül, kiapad, elapad, kimerül
  • felszárad, elpárolog, elgőzölög
  • kiég, felperzselődik, kiszikkad, kisül, kiaszik, elpörked (tájnyelvi), kifuvakodik (tájnyelvi)
  • aszalódik, összeaszik, összezsugorodik, elsorvad, elsenyved, elfonnyad, eltöpped (tájnyelvi)

fülsértő

melléknév
  • fülhasogató, fülsiketítő, fülrepesztő, fülhasító, sipító, éles, metsző, kellemetlen, éktelen, csikorgó, durva, bántó, harsány, hamis, disszonáns, diszharmonikus
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a osztozkodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

odatesz

ige
  • rátesz, feltesz, odailleszt, odahelyez, odapasszít (bizalmas), odapászít (tájnyelvi), odarak, letesz
  • (állásba): helyez (bizalmas), bevisz, beültet (bizalmas), bedug (bizalmas)(bizalmas)
  • hozzátesz, hozzáír, odaír, odabiggyeszt (bizalmas)

mozdulatlan

melléknév
  • moccanatlan, álló, merev, szoborszerű, nyugodt, élettelen, halott, holt Sz: mint a bálvány, úgy áll; úgy ül ott, mint egy csomó szentlélek
  • állandó, rögzített, fix (bizalmas), stabil, mozdíthatatlan, immobil (idegen)(idegen)

minősül

ige
  • (valaminek): bizonyul, mutatkozik, számít

megmenekülés

főnév
  • megszökés, elmenekülés, megmenekedés (tájnyelvi)
  • megszabadulás, kibontakozás

oratórium

főnév
  • imaterem, imaház

palacsinta

főnév
  • kőrelepcsen (tájnyelvi), krisztuskapcája (tájnyelvi)

lumen

főnév
  • fény, világosság, világ (tájnyelvi)
  • (szleng): ész, elme, lángész, lángelme, géniusz

levet

ige
  • ledob, leszór, lelök, lehajít, lerak, odavág
  • (ruhadarabot): levesz, letesz, lehúz, ledob, lehány
  • (régies): leszegez, lehajt
  • (bőrt): levedlik
  • (agancsot): elhullat, elhány

kassza

főnév
  • pénzszekrény, páncélszekrény, mackó (szleng)
  • pénztárgép
  • pénztár, takarékpénztár (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): bevétel, készpénz, pénzkészlet, pénztárállomány, pénztárkészlet

mariníroz

ige
  • (tartósításképpen): pácol, besóz

paralízis

főnév
  • (szaknyelvi): gyermekbénulás
  • bénulás, hűdés (régies), szélhűdés (régies)
  • tehetetlenség, bénultság, cselekvőképtelenség

pofázik

ige
  • fal, habzsol, zabál (szleng), két pofára eszik (durva)
  • (durva): szájal, felesel, szájaskodik, hangoskodik, jár a szája, fecseg, nagypofájúskodik, dumál (szleng), ugat (durva)
  • (szleng): beszél, dumcsizik (bizalmas), szövegel (szleng), süketel (szleng)(durva)

elpilled

ige
  • elfárad, elbágyad, ellankad, elernyed, elgyengül, lankad, kókad, elerőtlenedik, kimerül

szárnyas II.

főnév
  • madár
  • baromfi, apróság (tájnyelvi), aprójószág (tájnyelvi), aprómarha (régies)

rostélyos II.

főnév
  • pecsenye, marhahús, rostonsült

otthonos

melléknév
  • otthonias, lakályos, kényelmes, fesztelen, családias, familiáris, meghitt, intim, szívélyes, kellemes, közvetlen, barátságos
  • (valamiben): jártas, jól informált, járatos, bennfentes, tapasztalt, tájékozott
  • bejáratos

odaígér

ige
  • elígér, odaad, átenged, kilátásba helyez

összeírás

főnév
  • népszámlálás
  • konskripció (idegen), konszignáció (szaknyelvi)
  • leltár

rizikó

főnév
  • kockázat, kockáztatás, veszély, bizonytalanság, vakmerőség

önkényuralom

főnév
  • despotizmus (idegen), kényuralom, zsarnokság, zsarnokoskodás, abszolutizmus (idegen), tekintélyuralom, egyeduralom, autokrácia (idegen), autokratizmus (idegen), diktatúra, parancsuralom, parancsuralmi rendszer, terror

munkaszolgálat

főnév
  • kényszermunka, munkatábor, málenkij robot (idegen), kicsi robot (tréfás)

összever

ige
  • elver, megver, elpáhol, összevissza ver, agyba-főbe ver, agyonver, tönkrever, megrak (bizalmas), elagyabugyál, elnáspángol, eltángál, helybenhagy, ellátja a baját, összecsépel (tájnyelvi), összezöcsköl (tájnyelvi), leápol (szleng), meghirigel (szleng), kikészít (szleng), betakar (szleng)
  • (bizalmas): összeüt, összecsap, összevág, összeütöget, összecsapkod

ront

ige
  • koptat, tör, szakít, rongál, elferdít, elértéktelenít
  • (étvágyat): csökkent, gyengít
  • kárt tesz, rombol, pusztít
  • súlyosbít, nehezít
  • megbont
  • bomlaszt, zülleszt, alacsonyít, dekomponál (idegen)
  • megbabonáz, varázsol, megboszorkányoz, igéz, szemmel ver
  • ráront, rátör, rátámad, nekiront
  • ráförmed