kíméletes szinonimái

melléknév
  • gyengéd, tapintatos, finom, figyelmes, óvatos, kedves, szelíd, enyhe, türelmes, béketűrő, részvétteli, diszkrét, humánus
  • megbocsátó, könyörületes, irgalmas

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

színfal

főnév
  • kulissza, díszlet

tehát

kötőszó
  • hát, ezért, ennélfogva, így, eszerint, egyszóval, emiatt, ebből kifolyólag, következésképpen, ennek következtében, annálfogva, azaz, vagyis, vagyis hogy, ennek folytán, következőleg, következésképp, végre is, végül is, mindent egybevetve, ilyenformán, ergo (idegen), denique (idegen) Sz: egy szó, mint száz; száz szónak is egy a vége
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kíméletes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kicsi, kicsiny I.

melléknév
  • apró, kicsiny, kis, fikarcnyi, morzsányi, parányi, pici, pöttöm, cseppnyi, törpe, csipet, szikra, pindurka, aprócska (tájnyelvi), irinkó-pirinkó (tájnyelvi) Sz: akkora, mint a kakasugrás; akkora, mint a macska ökle; akkora, mint egy légypiszok; alig látni szemmel; annyi, mint egy eperszem; apró, mint a mákszem; elférne a zsebben; hasogatott hajszálnyi; látnám, ha láthatnám
  • kevés, csekély, jelentéktelen, apró-cseprő, piti (szleng), csip-csup, csipszar (durva), piszlicsáré (bizalmas), smafu (szleng)

jóakaró II.

főnév
  • pártfogó, támogató, jótevő, védnök, patrónus (régies), szimpatizáns (idegen), szponzor, barát, protektor (régies)

ízléses

melléknév
  • gusztusos, guszta (bizalmas), vonzó
  • mutatós, csinos, esztétikus, sikkes (bizalmas), elegáns, tipp-topp (bizalmas)
  • finom, választékos, kifinomult, disztingvált, stílusos, előkelő, úri

hord

ige
  • visz, hoz, cipel, hordoz, szállít, fuvaroz, továbbít, szállítmányoz, hurcolkodik, keccsöl (szleng), trógerol (szleng), cepel (tájnyelvi), cepekedik (tájnyelvi)
  • (hírt): terjeszt, közzétesz, továbbít
  • (szél): sodor, visz, összehord, fúj
  • (ruhát): visel, használ
  • elnyű, elkoptat, elhusol (tájnyelvi)
  • hordoz, hurcol, cipel, visz, tart (magánál)
  • (lőfegyver): repít, visz, lő

kihull

ige
  • kiesik, kiszóródik, kipottyan

komédiázik

ige
  • (régies): szerepel, föllép, alakít, megszemélyesít, játszik
  • tréfál, bolondozik, viccelődik, mókázik, bohóckodik, marháskodik (bizalmas)
  • (pejoratív): alakoskodik, kétszínűsködik, színlel, színészkedik, megjátssza magát, tettet, tetteti magát, szimulál

szubjektív

melléknév
  • egyéni, énes
  • személyes, benső, alanyi
  • elfogult

hallószerv

főnév
  • fül

hahó

módosítószó
  • hó!, hé!, ide figyelj!, ide figyeljenek!, halihó!
  • szia! (bizalmas), üdvözöllek!

emberiség

főnév
  • emberi nem, emberi nemzet (régies), emberi faj, emberfaj, ember, világ
  • (régies): emberség, emberiesség, humanitás, humánum

hasal

ige
  • hasonfekszik
  • hasra esik, elhasal
  • (bizalmas): mellébeszél, kitalál, blöfföl (szleng), hamukázik (szleng), blabláz (szleng), hantáz (bizalmas), halandzsázik (bizalmas), szalmázik (bizalmas), lantol (bizalmas), hasára üt (bizalmas), ujjából szopja (bizalmas)

kopó

főnév
  • vadászkutya, vadászeb, vizsla
  • véreb
  • rendőrkopó, detektív, nyomozó, fogdmeg, rendőr, hekus (szleng)

közvetlen I.

melléknév
  • direkt, egyenes
  • közeli, legközelebbi
  • nyílt, keresetlen, bizalmas, fesztelen, spontán, szívélyes, természetes, őszinte, mesterkéletlen, szókimondó, nyájas, könnyed, egyszerű, meghitt, barátságos, baráti, jóindulatú, kedves, barátkozó, intim, családias, familiáris

megszilárdulás

főnév
  • megkeményedés
  • megalvadás, gélesedés
  • konszolidáció, helyreállás, megerősödés, stabilizáció (idegen), állandósulás

macerál

ige
  • piszkál, babrál
  • zaklat, bosszant, szekíroz, szekál, háborgat, bánt, nyaggat, abajgat, buzerál (szleng), cikiz (bizalmas), inzultál, baszogat (durva), cseszeget (durva)(valakiről)(szleng)

kimeríthetetlen

melléknév
  • sok, rengeteg, tömérdek, regiment, roppant, végtelen, határtalan, korlátlan, mérhetetlen, elfogyhatatlan, kiapadhatatlan, végeérhetetlen
  • gazdag, bőséges

kiárad

ige
  • kiönt, kilép a medréből, kiömlik, kizúdul, eláraszt, kiomlik, kiözönlik, kifolyik, kifakad (tájnyelvi)
  • kitódul, kiront
  • kitör, előretör
  • kisugárzik, kiáramlik, emanál (idegen)

kiürít

ige
  • kipakol, kirámol, kirak, kiüresít
  • elfogyaszt, lehajt, kiiszik
  • kitelepít, kilakoltat, kiköltöztet, evakuál (szaknyelvi)
  • (régies): kifoszt, kizsebel (bizalmas)

lohad

ige
  • kisebbedik, zsugorodik, apad, csappan, fogy
  • lappad (régies), szállad (régies)
  • gyengül, csökken, erőtlenedik, szűnik, alábbhagy, csillapodik, csillapul, csillapszik, csitul, tompul
  • (iram): lassul, enged (tájnyelvi), csihad (tájnyelvi)

kiragad

ige
  • kivesz, kiránt, kikap, kitép (valakinek a kezéből), kiszakít, kihúz, kirándít (régies)
  • kiment, kiszabadít, megment, megszabadít, kimenekít, kihoz (bizalmas), megléptet (szleng)
  • kiválaszt, kiemel, elkülönít

jóvátétel

főnév
  • helyrehozatal, vezeklés, bűnhődés, expiálás (régies)
  • kiengesztelés, elégtétel
  • orvoslás, javítás, helyesbítés, korrigálás (idegen), reparálás (idegen), rendbehozatal
  • kárpótlás, kártérítés, kártalanítás, fájdalomdíj, kompenzálás, ellensúlyozás, rehabilitálás, revízió

klasszis

főnév
  • (régies): osztály, rend, csoport
  • tehetség, kiválóság, kitűnőség

lumen

főnév
  • fény, világosság, világ (tájnyelvi)
  • (szleng): ész, elme, lángész, lángelme, géniusz