megilletődik szinonimái

ige
  • meghatódik, elfogódik, elérzékenyedik, elérzékenyül, megindul (választékos)
  • elszompolyodik (régies), elszontyolodik, megszontyolodik (választékos)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szembesítés

főnév
  • szembeállítás, konfrontálás (idegen), konfrontáció (idegen)
  • összevetés

sivatag II.

melléknév
  • terméketlen, kopár, sivár, kietlen, elhagyatott, lakatlan, puszta
  • örömtelen, vigasztalan, meddő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megilletődik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megbízható

melléknév
  • állhatatos, szavatartó, hűséges, hű, kitartó, becsületes, tisztességes, lelkiismeretes, korrekt, kifogástalan, jellemes, egyenes lelkű, kipróbált, biztos, szilárd, hiteles, autentikus, szavahihető, hitelt érdemlő, bizalomra méltó, igazmondó, szótartó, megfontolt, komoly, kötelességtudó, rendes, jóravaló, szolid, bátor (tájnyelvi) Sz: állja a szavát; embere szavának; olyan ember, mint a lakat

legyengít, legyöngít

ige
  • elfáraszt, ellankaszt, elerőtlenít, elcsigáz, megcsigáz (tájnyelvi)
  • lesoványít

látókör

főnév
  • horizont, látóhatár, szemhatár
  • érdeklődési kör

koronként

határozószó
  • időközönként, időnként, néha, egyszer-egyszer, elvétve, néhanapján, némelykor

megfoghatatlan

melléknév
  • érthetetlen, felfoghatatlan, elképzelhetetlen, titokzatos, rejtelmes, megmagyarázhatatlan, kifürkészhetetlen, megfejthetetlen, kiismerhetetlen, hihetetlen, természetfölötti, földöntúli

megzabál

ige
  • megeszik, felfal, felhabzsol, bezabál (durva), betúr (szleng), bepofáz (durva)

visszadug

ige
  • visszahelyez, visszatesz, visszatöm, visszanyom

kigolyóz

ige
  • kitúr (valakit valahonnan), kifúr (valakit valahonnan) (bizalmas), kiszorít, megbuktat, megsemmisít, kiüt
  • kiközösít, kizár, kirekeszt, mellőz, semmibe vesz, exkommunikál (idegen)

kibérel

ige
  • bérbe vesz, kivesz, árendál (régies), kifogad (régies), lízingel (idegen), megfogad (régies)

hajóhad

főnév
  • flotta, hadiflotta, hajóraj, hajósereg, armada (régies)
  • flottilla (idegen)

kinyom

ige
  • kiprésel, kisajtol, kisotul (tájnyelvi), kifacsar, kiszorít, kicsavar
  • kitol, kidug, kinyújt, kilök
  • kijuttat, eltávolít, kitűr (tájnyelvi)
  • kinyomtat, sokszorosít

ménes

főnév
  • lócsorda
  • méntelep

mozgósít

ige
  • mobilizál (idegen), aktivizál (idegen), felhív (valamire), buzdít
  • behív, besoroz, verbuvál (régies), toboroz (régies), hadba hív (választékos), fegyverbe szólít, hadilábra állít

cégér

főnév
  • cégtábla, címtábla, reklám, hirdetés, jelvény, sild (bizalmas)
  • (régies): jel, jegy, mutató
  • ürügy, álcázás

percnyi

melléknév
  • minutányi (régies)

operaház

főnév
  • dalszínház, dalműszínház (régies), opera

megintés

főnév
  • figyelmeztetés, rendreutasítás, szidás, összeszidás, megrovás, feddés (választékos), korholás, szidalom, dorgálás, fejmosás (bizalmas), pirongatás, lehordás (bizalmas), leckéztetés, ledorongolás (bizalmas), intés, fincoltatás (tájnyelvi), lelkifröccs (bizalmas), hegyi beszéd (szleng), prédikáció (bizalmas)

megálló, megállóhely

főnév
  • állomás, leszállóhely, átszállóhely
  • stáció (idegen)

megszeg

ige
  • kettévág, felvág, megvág, megmetsz (tájnyelvi), megszel, felszel, megkezd, megtör
  • áthág, megsért, semmibe vesz, elrúg, fölrúg, kijátszik, megtör, túllép, átlép, violál (régies)
  • (megszegi magát) (tájnyelvi): megmakacsolja magát

okulás

főnév
  • tanulság, tapasztalat, tapasztalás, megfigyelés, észlelés, empíria (választékos), obszerváció (régies)
  • lecke

meglepődik

ige
  • elcsodálkozik, meghökken, megdöbben, ledöbben (bizalmas), elképed, megütközik, megütődik (régies), elámul, álmélkodik, elbámul, hüledezik, elhűl (bizalmas), nagyot néz, fennakad, frappírozva van (régies), meghőköl (tájnyelvi), meglebben (tájnyelvi), meglepetődik (tájnyelvi) Sz: földbe gyökerezik a lába; szeme-szája eláll a csodálkozástól; egyik ámulatból a másikba esik; leesik az álla; eláll a lélegzete; tátva marad a szája; sóbálvánnyá válik

lektorál

ige
  • elbírál, felülbírál, véleményez

megtizedel

ige
  • decimál (idegen)

olykor-olykor

határozószó
  • néha, ritkán, néha-néha, hébe-hóba, egyszer-egyszer, időnként, esetenként, egyszer-másszor, hellyel-közzel, némelykor, néhanapján