megzabál szinonimái

ige
  • megeszik, felfal, felhabzsol, bezabál (durva), betúr (szleng), bepofáz (durva)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mér

ige
  • méreget, kimér, megmér, kalibrál (szaknyelvi), lemér, mérlegel, bemér, felmér, méricskél, mérkél (tájnyelvi)
  • lemázsál
  • szondáz
  • hőmérőz
  • árusít, elad, árul
  • (csapást): ró, tesz, ad, okoz

visszafoglal

ige
  • visszahódít, visszanyer, visszavesz, visszaszerez, reokkupál (régies), revindikál (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megzabál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megpofoz

ige
  • felpofoz, megver, felképel, pofon üt, arcul üt, pofoz, nyaklevest ad (bizalmas), bérmál (tájnyelvi), fejbekel (tájnyelvi), megnyakal (tájnyelvi), lekever egyet (bizalmas), ad egy fülest (bizalmas), beakaszt egyet (szleng), bemos egyet (szleng), betámaszt egyet (szleng)

lumen

főnév
  • fény, világosság, világ (tájnyelvi)
  • (szleng): ész, elme, lángész, lángelme, géniusz

levegő

főnév
  • lég, légáram, légáramlás, légtömeg (szaknyelvi), légtest (szaknyelvi), levegőég (régies), ég (tájnyelvi), ájer (régies), luft (idegen), pneuma (idegen)
  • szabad, természet, zöld, erdő-mező
  • hangulat, közhangulat, szellem, közszellem, közvélemény, tömeghangulat, légkör, atmoszféra, miliő
  • üresség, űr, semmi

kulissza

főnév
  • díszlet, színfal, szárnyfal (régies)

megtelepedik, megtel

ige
  • letelepszik, otthonra lel, meghonosodik, befészkeli magát, beveszi magát, tanyát üt, meghelyesedik (tájnyelvi), felüti tanyáját, lakozik, tanyázik

mondóka

főnév
  • rigmus, kiolvasó, kiszámoló, versike
  • (bizalmas): mondandó, mondanivaló, beszéd
  • elbeszélés, történet

zsivaj

főnév
  • hangoskodás, kiabálás, lárma, hangzavar, zaj, moraj, zajongás, ricsaj, zenebona, zsibongás
  • csetepaté, hajcihő, zsinat (tájnyelvi), ribillió, felzúdulás

kívánkozik

ige
  • vágyakozik, vágyik, vágyódik, vágyódozik (régies), áhítozik, óhajt, akar, eped, sóvárog

kisolló

melléknév
  • körömolló, körömvágó olló, bőrvágó olló, manikűrolló

házmester

főnév
  • házfelügyelő, házgondnok
  • kapus, portás, cerberus (pejoratív)
  • fröccs

konkoly

főnév
  • babosgabona (tájnyelvi)

muksó

főnév
  • (szleng): ember, férfi, személy, egyén, valaki, alak, fickó, tag (bizalmas), pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), pacák (szleng), hapsi (szleng), pali (szleng), muki (szleng), krapek (szleng), fazon (szleng), szivar (szleng), csávó (szleng), pofa (szleng), pók (szleng)

nevetséges

melléknév
  • mulatságos, kacagtató, tréfás, mókás, humoros, vicces, komikus, bohókás, muris (bizalmas), mulattató, röhejes, ridicule (idegen)
  • (ötlet): képtelen, esztelen, lehetetlen, elképzelhetetlen, ostoba, hülye, bizarr, groteszk, abszurd, irreális
  • eszelős (régies), bolyókás (régies)
  • (ügy): jelentéktelen, kisszerű, aprócseprő, csip-csup, elhanyagolható, lényegtelen, piti (bizalmas)

csipkebokor

főnév
  • csipkefa, csipkerózsa, vadrózsabokor, ebrózsa (tájnyelvi)

puccs

főnév
  • államcsíny, összeesküvés, zendülés, lázadás, erőszakos fordulat

összespórol

ige
  • összegyűjt, megspórol (bizalmas), megtakarít, félretesz, összerak, összekuporgat, összehoz (bizalmas)

méhészet

főnév
  • méhtenyésztés, méhészkedés, apicultura (idegen)

megokolás

főnév
  • okvetés (régies), ok, okadatolás
  • indoklás, igazolás, motiváció, argumentáció (idegen), bizonyítás, érvelés, indok

miként

határozószó
  • hogy?, hogyan?, miképp? miképpen?, mi módon?
  • amiként, amint, ahogy, ahogyan, amiképp, amiképpen

összefér

ige
  • megfér, megegyezik
  • összeillik, harmonizál, összepasszol (bizalmas), stimmel

menedékház

főnév
  • turistaház, turistaszálló, szállás, kulcsos ház, menház (régies)

magnó

főnév
  • magnetofon
  • videómagnó

mintha

kötőszó
  • úgy tetszik, kvázi (bizalmas)

összeomlás

főnév
  • összedőlés, bedőlés, beomlás, romba dőlés, összerogyás, összeroskadás
  • tönkremenés, csőd, bukás, kudarc, fiaskó, krach (régies), összeroppanás, megsemmisülés, vereség, katasztrófa, kataklizma (idegen), pusztulás, végromlás, tragédia