megálló, megállóhely szinonimái

főnév
  • állomás, leszállóhely, átszállóhely
  • stáció (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

akaratlan

melléknév
  • szándéktalan, szándékolatlan, automatikus, önkéntelen, véletlen, spontán, ösztönös

belelép

ige
  • beletapos, belegázol, belemegy, beletoccsan, beletapicskol (tájnyelvi), beleszottyan (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megálló, megállóhely szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

majd2

határozószó
  • majdnem, csaknem, szinte, jóformán, jószerivel, jószerint (választékos)

lábnyom

főnév
  • nyom, talpnyom, lépésnyom, nyomdok (választékos), nyomdék (tájnyelvi)
  • csapa (tájnyelvi), csapás (tájnyelvi)

krizantém

főnév
  • katalinrózsa, télimargitvirág, temetőrózsa, Boldogasszony tenyere (tájnyelvi)

kivet

ige
  • kidob, kihajít, eltávolít, kipenderít, kilódít, kihány
  • kiközösít, kitaszít, kilök, kizár, száműz
  • kikerget, kiseprűz
  • (régies): kilő
  • (hálót): kifeszít
  • (valakire valamit): kiszab, kiró, előír, megállapít, kimér
  • megjósol, megjövendöl

másodmagával

határozószó
  • kettesben, kettecskén
  • négyszemközt
  • (bizalmas): terhesen, viselősen

megokolás

főnév
  • okvetés (régies), ok, okadatolás
  • indoklás, igazolás, motiváció, argumentáció (idegen), bizonyítás, érvelés, indok

verseng

ige
  • versenyez, vetekszik, vetélkedik, küzd, mérkőzik
  • rivalizál, konkurál
  • (tájnyelvi): felesel, perel, vitatkozik, civódik

késlekedik

ige
  • késik, elmarad, késedelmeskedik, piszmog, ányorog (tájnyelvi), csóráz-móráz (tájnyelvi), húz-halaszt, késlődik (tájnyelvi), tétováz, totojáz, halaszt

képes2

melléknév
  • alkalmas, rátermett, megfelelő, kiképzett, potens (régies), kvalifikált (idegen), hivatott, alkalmatos, elszánt, hajlandó
  • jogképes, jogosult

gyehenna

főnév
  • pokol, kárhozat

kidől

ige
  • ledől, kiomol, kifordul
  • kiborul, kiömlik, kifolyik, kiürül
  • szétpereg, szétszóródik
  • összerogy, kimerül, kifárad, elfárad, elgyengül, elalél
  • meghal

megsüt

ige
  • kisüt, átsüt, lesüt
  • megpirít, resztel (idegen), megpirogat (tájnyelvi), megperzsel
  • megéget

mezei

melléknév
  • szántóföldi
  • mezőgazdasági, földművelő
  • falusi, parasztos, vidéki
  • (bizalmas): egyszerű, hétköznapi, közönséges, átlagos

ború

főnév
  • borulat, árnyék, félhomály
  • felleg
  • szomorúság, bánat, búsongás

papírforma

főnév
  • előírás, szabály, rend

nyomorék

melléknév
  • fogyatékos, mozgássérült, mozgáskorlátozott, rokkant, béna, sánta, invalidus (régies), kripli (durva), nyomorú (régies), hibás (tájnyelvi), csonka, kacska (tájnyelvi), torz, púpos, testi fogyatékos, munkaképtelen, bajos (tájnyelvi), keszegoldalas (tájnyelvi), lázár (tájnyelvi), félrefarú (tájnyelvi), deformált, idétlen, korcs (pejoratív), se keze, se lába
  • nyomorult, nyomorúságos, hitvány, értéktelen

megbabonáz

ige
  • megront, megboszorkányoz, megbűvöl, megigéz, megver, delejez (régies), elvarázsol, megvarázsol (tájnyelvi)
  • elragad, lenyűgöz, elszédít, elkábít, elbódít, elkápráztat, lebilincsel, vonz, elbájol, fascinál (idegen), megkap

magatartás

főnév
  • magaviselet, magaviselés (régies), viselkedés, viselkedésmód, megjelenés, élésmód (régies), attitűd, habitus, modor, fellépés, közeledés, közeledésmód, hozzáállás, viszonyulás, beállítottság
  • kiállás

megint2

határozószó
  • újból, újra, ismét, ismételve, ismételten, esmét (régies), újfent, ezután, továbbá, újon (régies), újonnan (régies), újólag (régies), újolog (régies), megintelen (régies), ismég (régies)

nyegle

melléknév
  • hányaveti, hetyke, kérkedő, dicsekvő, öntelt, önhitt, pimasz, szemtelen, fennhéjázó
  • udvariatlan, figyelmetlen
  • (régies): csaló, csalárd, himpellér, sarlatán

megéhezik

ige
  • megehül (tájnyelvi), megéhül (tájnyelvi)
  • vágyakozik (valami után), sóvárog(valamivel)

lankadatlan

melléknév
  • fáradhatatlan, kitartó, szívós, ernyedetlen (régies), fáradatlan, töretlen
  • szüntelen, tartós

meglazít

ige
  • lazít, enged, kienged, kiereszt, megold, kioldoz, kibont, kibogoz, megbont, kitágít, elernyeszt, megereszt, megenged, borzít (tájnyelvi)
  • (kapcsolatot): gyengít, felbont, elhanyagol

nyolcszög

főnév
  • oktogon (választékos)